Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Ferenc József utolsó diplomatája - Hevesy Pál

Diplomáciai szolgálatát Londonban23 és Konstantinápolyban24 kezdte, majd 1917-ben berni követségi titkárrá nevezték ki25 - ekkor ismerte meg Allen Dullest, a CIA későbbi igazgatóját is.26 Az első világháború végén - pályatársaihoz hasonlóan - az osztrák-magyar külügy megszűntével automatikusan a kaotikus magyar „külügy" tagja lett. 1920-ban már a washingtoni követségen dolgozott, majd pár hónappal később a budapesti Külügyminisztériumba került, ahol a számjel-osztály megszervezésében vett részt. Itt teljesített szolgálatot IV. Károly visszatérési kísérleteinek idején is, amiről később így írt: „1920-ban és 1921-ben a régi hadtestparancsnokság budai épületében volt titkos irodánk, melyben idegen chiffre (számjel) táviratokat igyekeztünk, több kevesebb sikerrel, megoldani (számfejteni). A Kis-Entente [... ] számjel táviratait meg tudtuk fejteni és ezekből a táviratokból értesültünk arról, hogy a három említett ország megegyezett egymással abban, hogy Károly király visszatérése esetén Magyarországot, melynek a békeszerződés értelmében csak 35.000 katonát volt szabad tartama, megtámadják, elfoglalják és egymás között felosztják, úgy, hogy a csonka Magyarország is megszűnnék létezni. Mindhárom ország erősen mobilizált és mi ennek részleteit is ismertük. Ezeket a táviratokat természetesen bemutattuk a külügyminiszternek, aki viszont a kormányzót informálta tartalmukról. Ezek a táviratok bírták rá Horthy Miklóst - akit igazi hazafiúi gond vezetett - arra a görög tragédiára emlékeztető magatartásra, hogy királyi urának, akire felesküdött, a trónra való visszatérést 1921. március 27-én megtagadja és hogy ugyanazon év október 21-én - horrendum dictu - ellene fegyvert fogjon."27 A kisantant szankcióiról közvetlenül értesülő Hevesy tehát - sok legitimista érzelmű társához hasonlóan - maga is belátta, hogy IV. Károly visszatérése a trónra az adott politikai helyzetben nem lehetséges. Habsburg-pártisága ettől függetlenül megmaradt: néhány évvel később, a párizsi követségen meg is látogatta őt IV. Károly öccse, Miksa Jenő főherceg, akivel Hevesy jó viszonyt ápolt.28

Hevesy következő állomáshelye tehát a párizsi magyar követség, ahol 1922-től kezdve ügyvivő, és az év júliusában megkapta a II. osztályú követségi tanácsosi beosztást.29 A francia körökben nagy népszerűségnek örvendő fiatal, 40 éves diplomatáról 1923-ban így írtak: „A párisi magyar követség ügyeit több hónapja Hevesy Pál követségi tanácsos vezette ügyvivői minőségben. Ez az ifjú diplomata annyi tapintattal és ügyességgel töltötte be

23 1909-ben itt ismerte meg Apponyi Albertet. L. Hevesy P. i. m. 85.

24 Kelecsényi G. i. m.

25 Hevesy Pál: Revízió és közös vámterület, (memorandum) 17. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL) K 64 Külügyminisztérium. Politikai osztály reservált iratai (1918-1944) 48. cs. 41. t.

26 Hevesy Pál levele Allan Dullesnak. 1960. https://www.cia.gov/library/readingroom/docs/CIA- RDP80B01676R003600070001-7.pdf (2017. április 2.)

27 Hevesy P. Emlékezzünk régiekről i. m. 94-95.

28 Hevesy megjegyzi, hogy Miksa csak „Feri bácsinak" hívta őt - így utalva arra, hogy egyszer együtt látták a Csárdáskirálynőt, amelynek egyik szereplője, az „egyik öreg lump, aki sosem akar nyugovóra térni" a főherceget Hevesyre emlékeztette. L. Hevesy P Emlékezzünk régiekről i. m. 161.

29 Az MTI jelentése. 1922. július 22.

59