Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Első világháborús hadifogolytábor Esztergom-Kenyérmezőn
2. kép Orosz hadifogolymunka az MNM Balassa Bálint Múzeumának helytörténeti gyűjteményéből: olajfestmény, szakállas kozák szembenéző képe. Ltsz.: H.74.192.1. (Fotó: Horváth Orsolya) 3. kép Orosz hadifogolymunka az MNM Balassa Bálint Múzeumának helytörténeti gyűjteményéből: olajfestmény, orosz katonatiszt kék színű egyenruhában. Ltsz.: H.74.193.1. (Fotó: Horváth Orsolya) A kezdeti időszakban, amikor a hadifoglyokat még nem tudták a megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel ellátni, a foglyok rendjeleik, felszerelési tárgyaik stb. eladásából próbáltak némi pénzhez jutni. Később a visszaélések megelőzése végett - más táborokhoz hasonlóan - Kenyérmezőn is saját pénzt bocsátottak ki, amelynek csak a táboron belül volt értéke. Ennek legfőbb célja a valódi pénz felhalmozásának megakadályozása volt, ugyanis az nagyban megkönnyítette volna a foglyok szökési lehetőségeit.57 Az ilyen, csak a táborban használható papírpénzek kibocsátása általános gyakorlat volt, de Kenyérmezőn fémpénzeket is használtak, amely ritkaságnak számított.58 A hadifogoly tisztek természetesen jobb elbánásban részesültek. Eleinte a gyakorló táborban, majd később a hadifogolytábor északi oldalán kialakított tiszti állomáson (Offizier Station) laktak.59 Helyzetükre vonatkozóan ismét A világháború képes krónikája 57 Paks}/ Z. i. m. 164. 58 A korai időszakban ún. kantinpénzek voltak forgalomban, amelyeket Kaufmann Ferenc adott ki, aki a katonai tábor élelmiszer- és italellátásáról gondoskodott. A kenyérmezői hadifogoly- tábor pénzeiről bővebben Raymann János: Az esztergomi hadifogolytábor története és pénzei. Numizmatikai Közlöny 108-109. (2009-2010) 133-146. 59 Négyesi L. i. m. 74. 44
