Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Első világháborús hadifogolytábor Esztergom-Kenyérmezőn

Monarchia is aláírta, így a legtöbb hadviselő félre elvben vonatkoznia kellett.5 6 Magyar- ország nem sokkal a háború kitörése előtt, az 1913. évi XLIII. törvénycikkben ratifikálta. A világháború idején már a kortársak is rávilágítottak arra, hogy az 1907. évi hágai egyezmény rendelkezései „nem bizonyultak kielégítőnek és hatásosaknak, mert egyrészt nem a tapasztalatokon épülnek fel, másrészt keresztül vitelük biztosítva nincsen".” A háború során az is bebizonyosodott, hogy az egyes államok a hadifogoly-politikájukat igen erősen a kölcsönösségi elv alapján alakították. A közös hadügyminiszter 1914. szeptember 29-ei bizalmas parancsában is a kölcsönösség elvére hivatkozott. Mivel Oroszországból, Szerbiából és Montenegróból olyan hírek érkeztek, amely szerint a hadifoglyokkal és a sebesültekkel humánusan bánnak, Krobatin táborszernagy is elrendelte a Monarchia fogságába kerültek helyzetének javítását. Hangsúlyozta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia mindaddig betartja a hágai konvenció hadifoglyokra vonatkozó rendelkezéseit, amíg azokat az ellenség is tiszteletben tartja.7 Ez a kölcsönösség idővel nem csak a nagypolitika szintjén jelentkezett, hanem az átlagemberek gondolkodásában is megjelent.

Kezdeti nehézségek

Az Osztrák-Magyar Monarchia nem volt felkészülve sem egy hosszan tartó háborúra, sem pedig a fogságba eső ellenséges katonák hatalmas tömegeinek fogadására. Az első hadi- fogolytáborokat katonai objektumokban, így kaszárnyákban, erődökben, illetve gyakorló- táborokban alakították ki.8 Az osztrák-magyar csapatok a háború kezdetén orosz, illetve szerb hadifoglyokat ejtettek, ezért az első táborok létrehozásánál fontos szempont volt a szökési lehetőségek, valamint a birodalom szláv lakosságával való kapcsolatteremtés lehetőségének csökkentése is.9

így kerültek már 1914 augusztusában először orosz, majd szerb hadifoglyok Esztergom mellé Kenyérmezőre is, ahol már a háború előtt katonai gyakorlótábor működött. Az első foglyokat az őrhegyalji szőlők és az úgynevezett Vimmer-telep alsó részén elterülő legelőn helyezték el, később pedig már az Őrhegy másik oldalán, a rózsavölgyi domb haj- lásába kerültek az újonnan érkezettek. A szerb hadifoglyok egy részét két nagy cirkuszi sátorban, másik részét pedig a halastóba vezető csatorna mentén helyezték el.10 A kezdeti időszakban a táborban rendkívül siralmas állapotok uralkodtak: elegendő szálláshely

5 Az 1907. évi hágai egyezményt az alábbi államok nem ratifikálták: Olaszország, Bulgária, Szerbia, Montenegró és Törökország. Teghze Gyula: A háború és a nemzetközi jog. Debrecen, 1916. 33.

6 Lóránt Ármin: A hadifogolykérdésről. Bp., 1915.14.

7 Józsa Antal-Vajda Alajos: Dokumentumok az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborús hadifogoly politikájának kialakulásáról (1914-1916). Hadtörténelmi Közlemények 18. (1971) 4. sz. 713-761. 723.

8 Zafková, Jana: Zabudnutí vojaci. Zajatci v oblasti Vojenského velitel’stva Bratislava 1914-1918. Bratislava, 2013. 39.

9 Józsa A.-Vajda A.i. m.722.

10 Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Fő- szerk.: O'sváth Andor. Budapest-Sashalom, 1938. 310.

34