Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: Egy francia különös gyaloglása Pesten - gondolatok egy fényképről. Jelfy Gyula: Távgyalogló az Andrássy úton, 1906.
a felfokozott tudatosságot, az értelem dominanciáját váltották ki. Semmi nem jellemzi úgy a nagyvárosi embert, mint az érzelmek elnyomása, a blazírtság (blasé). "' Bár a szenvtelenség a Pesti Napló fent idézett a dialógusának tónusában is érződik - mint a fényképből és a lapok beszámolóiból kiderül -, a Buer által elkövetett feltűnéskeltés, mely a nagyvárosi tér használatával kapcsolatban elfogadott azonos értékrendnek, a köztér kódjának figyelmen kívül hagyásával egyszerre megütközést keltett és felszabadított, megtörte a nagyvárosi fásultságot, arra ösztönözte a közönséget, hogy maga is szabályt szegve, az utca középén állva, a forgalmat akadályozva élvezhesse a rendkívüliséget. A szenzáció, a normaszegő viselkedés beszélgetéseket indított a rendkívüli esemény miatt összeverődött tömegben, képes volt időlegesen felfüggeszteni a köztéren való viselkedés polgári kódjának érvényesülését, megtörni a csend imperatívuszát, s ha csak rövid időre is megteremtette a kötetlen szociabilitás elveszett lehetőségét. A FRENCHMAN'S STRANGE WALK IN PEST: REFLECTIONS ON A PHOTOGRAPH (GYULA JELFY, "WALKISTONANDRÁSSYAVENUE", 1906) Summary This article is based on a photograph of a French traveler engaged in long distance walking on Andrássy Avenue. The man intended this as publicity for his postcards, the sales of which were to secure funding for his travel around the world. The strongest impression evoked by the photo shot by Gyula Jelfy in 1906 is that of strangeness. The activity it represents, today regarded as indifferent, passed for contemporaries as something unusual, out of the ordinary - as shown by the huge crowd which blocked the traffic, so that even the police needed to intervene. This article asks, following Carlo Ginzburg's suggestion, about the causes of "difference". Where does an exploration of the textual environment of the picture lead us? What does the contrast between our indifference to the act and the apparent agitation of contemporary viewers reveal? Tracing this clue, can we construct a narrative of the banal phenomenon represented in this image which adds something to the portrait of metropolitan man? Does it yield an insight in the world of Budapest's dwellers in the 1900s? As the author argues, such report photos, interpreted in the context of opinions and commentaries about it, may evolve into stories, and may highlight interesting patterns of contemporary beliefs and world views. In the given case, problems permanently on the agenda of public opinion were set before the journalists of Budapest, a capital city grown large abruptly, attracting two-thirds of its inhabitants from the countryside. What were the consequences of metropolitan growth, how did the city's old and immigrant population experience this scalar leap? They found themselves caught in a labyrinth of modem concepts, just entering the horizon of social science and still awaiting precise interpretation, such as popular or mass psyche, metropolitan-ness, metropolitan identity or character. 95 95 L. Spatial and Urban Culture. In: Simmel on Culture. Selected Writings. Ed.: David Frisby and Mike Featherstone. London, 1997.137-186. 32
