Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

III. MŰHELY - Kárpáti Attila István: „Tántoríthatatlan elvhűség, sziklaszilárd jellem, lovagias becsület" - Teleki László gróf küzdelmes élete és rejtélyes halála. Szerkesztette: Debreczeni-Droppán Béla. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2017. 343 o.

Hermann Robert tanulmánya Teleki László féltestvére, Teleki Ádám katonai pályáját mutatja be. A szerző végigvezeti az olvasót a 12. (Nádor) huszárezredben szolgáló Teleki Ádám katonai karrierjének állomásain, akit 1848 augusztusában a Dráva-vonal parancsnokának neveztek ki. Részletesen megismerhetjük azokat a stratégiai, politikai és erkölcsi dilemmákat, problémákat, amelyekkel Telekinek szembesülnie kellett, mielőtt 1848 októberében Windischgrätz tábornagy felhívása nyomán kilépett a szolgálatból, majd 1849 januárjában Bécsben hadbíróság elé állították, amelynek ítélete értelmében megfosztották rangjától.

Bozó Csaba, Korom Csaba és Stuber István tanulmánya, amely a második részben kapott helyet, a modem kriminalisztika és a történettudomány érdekes és izgalmas együttműködése révén született meg. Munkájuk a 2011-es kiállításon is bemutatott helyszínelési rekonstrukció és vizsgálat eredményeit mutatja be. Kiindulópontjuk az 1861. évi vizsgálat fennmaradt irat- és fényképanyaga volt - kiegészülve az egyedüli tárgyi bizonyítékként fennmaradt, Teleki László teáskannájában talált tealevelekkel -, amelyeket a 21. századi kriminalisztikai modellezési és vizsgálati metódusoknak alávetve próbáltak egyértelmű választ találni arra a kérdésre, pontosan mi történhetett azon a végzetes éjszakán.

Debreczeni-Droppán Béla írása Teleki László temetését, valamint végső nyughelyét, a sziráki családi sírboltot mutatja be. Részletesen megismerhetjük a kripta építésének történetét, valamint azt, kik alusszák örök álmukat a késő barokk stílusú mauzóleum falai között. Emellett megjelennek az olvasó előtt a Teleki László haláláról szóló első gyászhírek, a Nemzeti Múzeum rotundájában felravatalozott gróf gyászszertartása és az ott elhangzott beszédek, valamint az országszerte tartott megemlékezések. A tanulmány mindemellett részletesen ismerteti annak a többéves munkának az állomásait, amelynek eredményeként a Magyar Nemzeti Múzeum irányításával 2017 őszére helyreállították a 20. század második felében többször is feldúlt és megrongált családi mauzóleumot.

Sirató Ildikó tanulmánya a politikus Teleki László portréja mellett a drámaíró gróf arcéleit vázolja fel. Betekinthetünk a reformkori színházi élet kulisszái mögé, amely végül bukásra ítélte Teleki 1841-ben bemutatott Kegyenc című ötfelvonásos szomorújátékát. A bonyolult cselekményű, súlyos erkölcsi kérdéseket taglaló darab sokáig feledésbe merült, s a többszöri átírási kísérleteket követően a közönség az 1960-as évektől Illyés Gyula átiratában láthatta a színpadon és a televízióban a drámát. M. Lovas Krisztina Teleki László kultuszáról szóló írása folytatja Sirató Ildikó színháztörténeti megközelítésű gondolatmenetét, ismertetve a kortársak és az utókor kritikáit a Kegyen erő], továbbá részletesen kitér Illyés Gyula Teleki Lászlóhoz kötődő munkásságára, az 1841-ben bemutatott dráma Illyés-féle átiratának 1965-ös párizsi bemutatójára, valamint a kritikai visszhangokra. A politikus Teleki László kultuszát bemutatva a szerző átfogó historiográfiai áttekintést ad a grófról szóló történeti munkákról, amelyet kiegészít a különböző művészeti alkotások - így Illyés Gyula Különc című drámája mellett a Teleki életét feldolgozó szépirodalmi művek - ismertetésével is.

Gödölle Mátyás és Lengyel Beatrix arra a feladatra vállalkozott, hogy a korábbi, 1989-ben közreadott ikonográfiái gyűjteményt kiegészítve összegyűjtse Teleki László képi ábrázolásait. Munkájuk során 82 Teleki-ábrázolásra bukkantak, amelyeket a tanulmányukhoz mellékelt katalógusban gyűjtöttek össze, s írásukban a legfontosabb tételek történetét és elemzését is ismertetik. A gazdag összeállításban szerepel több, eddig ismeretlen Telekit ábrázoló

264