Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
III. MŰHELY - Suba Eszter Leona: Mentek játszani a gyerekekkel? Múzeumpedagógia a Magyar Nemzeti Múzeumban
A nyitott múzeum egyik alapköve, hogy célközönségének véleménye legyen, amelyet módszeresen szükséges vizsgálni, felmérni. 6 A személyes kapcsolatok során szerzett visszajelzéseken túl a közművelődéssel foglalkozó munkatársak számára a folyamatos és tervszerű résztvevő kutatás elemi része a professzionális munkának. Ennek általánosan bevett formája a kérdőívezés. A formát széles körben alkalmazza a múzeum, egyrészt a kiállítások, másrészt a programok látogatói értékelésére. Pedagógusoknak szóló kérdőíveket is hosszú évek óta alkalmazunk múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz kötődően. 2017 tavaszán egy minden résztvevőre (diákokra, pedagógusokra és múzeumpedagógusokra) kiterjedő empirikus kutatást végeztem kiszélesítve az addigi múzeumpedagógiai kutatást. Azt vizsgáltam, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásai mennyire felelnek meg az elvárásoknak, alkalmasak-e kompetenciák fejlesztésére és milyen fejlesztési irányok jelölhetők ki általuk. Ez a kérdőíves kutatás lett az alapja az azóta a tanárok számára rendszeresen kiküldött elégedettségi kérdőíveknek. Fontos szempont, hogy minden kutatás rejteget nehézséget is, hiszen a kapott értékek nem tökéletesen képzik le a valóságot, bizonyos hibahatárral számolni kell, mindamellett, hogy a válaszokban az előzetes elvárásoknak való megfelelési kényszer is tükröződhet. A kutatás célja volt, hogy felmérjem a tanárok és a diákok elvárásait, a diákokban végbemenő változásokat, a tanárok véleményét és a múzeumpedagógusok céljait, tapasztalatait. Továbbá fel kívántam tárni, milyen sajátosságai vannak, és miben járulnak hozzá a történelmi múzeumpedagógiai foglalkozások a közoktatási és a múzeumi célok eléréséhez, a kompetenciák fejlesztéséhez. Az eredmények mind módszertani, mind elméleti fejlesztésre, valamint a jelenlegi programkínálat felülvizsgálatára is alkalmasak. A kutatás bizonyos szempontból alátámasztotta az előzetes elvárásokat, de új, meglepő eredményeket is hozott. A kérdőíves kutatást 2017 februárjától áprilisig végeztem. Ezen idő alatt a Magyar Nemzeti Múzeumban múzeumpedagógiai órát igénybe vevő tanárokat, gyerekeket és ott dolgozó múzeumpedagógusokat vontam be. A kérdőív kidolgozásánál figyelembe vettem a diákok és tanárok idő- és figyelemkeretét is. A papíralapú kérdőív mellett elkészítettem annak elektronikus változatát is a szűkös időkerettel dolgozó pedagógusok számára. A 2017. február 16-tól 2017. április 6-ig tartó mintavétel során 24 tanár, 272 diák (13 csoport) és 4 múzeumpedagógus töltötte ki a kérdőíveket. A 2016-os adatok szerint a Magyar Nemzeti Múzeumban 4594 fő általános és középiskolai diák vett rész múzeumpedagógiai foglalkozáson.26 27 Ha ezt tekintjük 100%-nak, akkor a mintavétel a teljes minta 6%-át jelenti. Ezt egészítik ki az azóta 63 tanár által kitöltött online kérdőív eredményei. A helyes következtetések levonásához elengedhetetlen volt megvizsgálni a tanárok mellett a diákok véleményét és múzeumpedagógusok gyakorlatát is. 26 Vásárhelyi Tamás: A nyitott múzeum. (Múzeumi iránytű 2.) Szentendre, 2009.155. 27 Érdekes adat, hogy 2017-es évben a foglalkozások száma 50%-kal emelkedett, amely annak köszönhető, hogy emelkedett a foglalkoztatott múzeumpedagógusok száma is. 251
