Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
III. MŰHELY - Suba Eszter Leona: Mentek játszani a gyerekekkel? Múzeumpedagógia a Magyar Nemzeti Múzeumban
De mi is az a múzeumpedagógia? A múzeumpedagógia meghatározása azért is igen nehéz, mert sokan sokféleképpen értelmezik, és gyakorolják. Egységesen elfogadott definíciója nincsen. Sok esetben egészen tágan értelmezik, és a legszélesebb értelemben vett múzeumi aktivitást értik alatta, amelynek célja élményszerű ismeretátadás a múzeum küldetésének megfelelően. Hazai múzeumok esetében is gyakran találkozunk azzal a gyakorlattal, hogy múzeumpedagógia néven kezelik a tárlatvezetéseket, és minden közönségnek szánt programot. Hiszen a múzeumpedagógia lényegét tekintve tudománykommunikáció, amely során a muzeológusok tudományos munkájának eredményeként létrejövő kiállítás pedagógiai hasznosítása, vagyis tanulás történik.9 10 11 Az ilyen tág értelemben vett megfogalmazások azonban az összes múzeumi tudásközvetítő tevékenységet tartalmazhatják, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeumban végzünk: legyen az tárlatvezetés, múzeumpedagógiai foglalkozás vagy akár élő múzeum program. Ezzel ellentétben a Magyar Nemzeti Múzeumban határozottabban definiáljuk, mit értünk múzeumpedagógia alatt. A múzeumpedagógia alkalmazott módszereiben és az általuk elérni kívánt célokban tér el más múzeumi oktatási formáktól, de bármely korosztálynál alkalmazható, ha figyelembe veszi a korosztályi jellemzőket, a foglalkozáson részt vevők érdeklődési körét, és előzetes ismereteit. A múzeumpedagógia lényege az interaktivitás, a csoport érdeklődésére, életkorára, képességeire szabott foglalkozás, az élményszerűség, a kiállításban rejlő tartalom - mindez az elérni kívánt pedagógiai cél: a gyakorlatban is hasznosítható ismeret átadása érdekében. Kiemelten fontos, hogy a múzeumi tanulás tárgyakon alapszik és különböző ötletekre ösztönöz, véleményt formál, esztétikai és kulturális érzékenységet alakít ki, miközben magának a tanulásnak fesztelennek, spontánnak kell lennie.11 A Magyar Nemzeti Múzeum foglalkozásai a Kárpát-medence, illetve a magyar történelem különböző korszakaihoz kötődnek, az őskortól napjainkig. A foglalkozások, bár illeszkednek az Alaptantervhez és a Kerettantervhez is, de legfőbb céljuk, hogy olyan élményszerű tanulási helyzetet teremtsenek, amelyben a résztvevők igényeihez mérten történik a tudásépítés, teret engednek a szabad önkifejezésnek és hozzájárulnak, hogy kognitív történelmi tudásuk tapasztalati tudással egészüljön ki. (3. kép) Azonban a történelmi múzeumpedagógiai foglalkozás sajátságainak bemutatása érdekében fontos felsorolni, milyen célokat fogalmazunk meg a történelem tanítása során, illetve milyen módszerek alkalmasak a célok eléréséhez. A történelemoktatás pedagógiai hátterének, célkitűzéseinek és az általa fejleszthető kompetenciáknak ismerete és tudatos alkalmazása az egyik alapvetése a történelemmel foglalkozó múzeumpedagógia munkának. A múzeumi foglalkozást megelőző tervezés 9 Johnson, Anna-Huher, Kimberly A.-Cutler, Ncmcy-Bingmann, Melissn-Grove, Tim: The Museum Educatohs Manual. Educators Share Successful Techniques. Lantiam, 2009.8. 10 Joó Emese: Kiválasztok és kiválasztottak - részvétel és együttműködés a múzeumpedagógiában. Replika 27. (2016) 5. sz. (100. sz.) 85-94. 11 Zeller, Terry: Az amerikai múzeumpedagógia történeti és elméleti alapjai. In: Szemelvények az amerikai múzeumpedagógia szakirodalmából. Szerk.: Foghtüy Krisztina. [Bp.], 2000. 9M3. 244
