Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
III. MŰHELY - Suba Eszter Leona: Mentek játszani a gyerekekkel? Múzeumpedagógia a Magyar Nemzeti Múzeumban
2. kép Reformációs élő múzeum szereplői - múzeumandragógusok, múzeumpedagógusok és külsősök, 2017. (Fotó: Balogh Dániel) látogatói igényeinek, de törekszik megfelelni az egyéni és csoportigényeknek is. Továbbá folyamatosan keresi az új lehetőségeket az élményszerű tudásépítésre/ (1. kép) A tudásközvetítő módszerek sokszínűsége és a folyamatosan keresett új megoldások (digitális alkalmazások, gamifikáció6 7 8 stb.) azt szolgálják, hogy a múzeum képes legyen megtartani relevanciáját, és a társadalom számára is nélkülözhetetlen legyen, hiszen a történeti múzeumok feladata, hogy a történeti kutatások eredményeinek értelmezéséhez új utakat találjanak a folyamatosan változó igényeknek megfelelően." A Nemzeti Múzeumban tartott foglalkozások és a kínált programok hangsúlya mindezek miatt az eredeti műtárgyakhoz kötődő tapasztalati tudásépítésen van, a régész- és történettudomány legújabb eredményeire alapozva, a legkorszerűbb pedagógiai módszerek alkalmazásával. A cél nem csak a múzeum megszerettetése és a történelmi ismeretek kézzelfoghatóbbá tétele, de a diákok esetében olyan képességek fejlesztése is, mint a kritikus gondolkodás, kommunikációs és együttműködési képesség, amelyek az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák. De vajon hogyan képes ehhez hozzájárulni a múzeumpedagógia? Milyen sajátosságokkal bír? És milyen sajátosságai vannak a történelemmel foglalkozó múzeumpedagógiai foglalkozásoknak? (2. kép) 6 A tudásépítés fogalma a 20. század második felében a konstmktivista tanulásszemlélettel született meg. 7 Gamifikáció: játékosítás, vagyis játékok és játékos elemek alkalmazása az élet legkülönbözőbb területein, legyen szó akár oktatásról, akár kultúráról, akár a munkahelyi kultúráról. A lényege, hogy az információk játékos formában, élményszerűen áramoljanak küldő és befogadó között. 8 Leftwich, Mariruth: New Intersection for History Education in Museums. Journal of Museum Education 41. (2016) 3. sz. 146-151. 243
