Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

II. KÖZLEMÉNYEK - Miklós Tamás: Első világháborús rohamsisakok az MNM Balassa Bálint Múzeumának helytörténeti gyűjteményében

A csapatpróbákra 1915 végén és 1916 elején került sor, amely során először a Verdimnél harcoló rohamcsapatokat látták el rohamsisakkal. Az itt szerzett tapasztalatok egyértelműen bizonyították a német sisakok hatékonyságát, így 1916 folyamán a tömeggyártás is beindulhatott. A német Stahlhelm króm-nikkel-acélból készült, tömege pedig meghaladta az 1000 g-ot. A sisak jellegzetes részei voltak a két oldalon kiálló szarvak, amelyek a sisak szellőzését szolgálták. A rohamsisakhoz külön homlokpáncélt (Stimschild) rendszeresítettek, amelyet szintén a szellőzőcsapok segítségével lehetett rögzíteni. A német M 1916 sisakból, valamint annak változataiból összesen mintegy 7,5 millió darab készült a háború során, továbbá ehhez számítandók még az Osztrák-Magyar Monarchiának, a Bulgáriának és a Törökországnak szállított darabok is. '

Rohamsisakok az osztrák-magyar haderő alkalmazásában

Az osztrák-magyar hadsereg az utolsó haderők közé tartozott, amely az első világháború során bevezette a rohamsisakot. Ez annak fényében is meglepő, hogy a fejsérülések nagy száma miatt már 1914-ben igény mutatkozott egy megfelelő fejvédő bevezetésére. Végül 1915 augusztusában kezdtek intenzíven foglalkozni egy rohamsisak bevezetésével, amelynek egyik fő oka az olasz fronton, a sziklás, hegyes terepen elszenvedett nagyszámú fejsérülés volt. Több átmeneti megoldási kísérletet követően, végül két megoldás kínálkozott: egy saját rohamsisaktípus kifejlesztése, vagy pedig a németek által gyártott fejvédő átvétele. Végül a probléma gyors megoldása érdekében, valamint a gazdasági nehézségek következtében mindkét megoldásra egyszerre került sor.

1916 októberében mutatta be a bemdorfi Krupp A.G. a cs. és kir. hadügyminisztérium alárendeltségében működő Katonai Műszaki Bizottságnak az 1,2 mm és 1,35 mm vastag acéllemezből készült sisakmintáit, amelyek a cég saját gépein készültek.13 A Krupp 1917. január 1-től napi 600 darab, míg április 1-től napi 2000-3000 darab előállítását tudta vállalni. Végül a cég kerek 100.000 rohamsisak legyártására kapott megrendelést, amelyet Stahlhelm nach inländischem Muster (belföldi mintájú rohamsisak) néven rendszeresítettek.1 (Gyűjtői körökben a sisakot a gyártás helye alapján csak „Berndorfer" sisaknak nevezik.)

Időközben 1916 decemberében a Monarchiának sikerült megegyeznie a Német Birodalommal a szükséges gépsorok leszállítását illetően, ezért az osztrák hadügyminisztérium a „német mintájú" rohamsisakot (Stahlhelm nach deutschem Muster) jelölte meg a jövőbeni végleges típusként. A gépsorok 1917 elején érkeztek meg, így megindulhatott a tömegtermelés. A Krupp 1917 novemberéig gyártotta a „Berndorfer" sisakokat, majd a termelés kifutását követően átállt a német mintára. A sisakgyártásba bekapcsolódó többi gyár már a kezdetektől fogva a német M 1916 rohamsisakokat állította elő.

1917 áprilisáig azonban csak a német szállítmányokkal tudták ellátni a csapatokat, a saját gyártmányú fejvédők csak az év májusától kerültek ki a frontra, aminek mindenekelőtt 14 15 16

14 Kraus, ]. i. m. 39^16.

15 Rest, Stefan-Ortner, Mario Christian-Ilming, Thomas-, Des Kaisers Rock im 1. Weltkrieg. Uniformierung und Ausrüstung der österreichisch-ungarischen Armee von 1914 bis 1918. [Wien], 2002.138.

16 Uo.

217