Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: Johann Nepomuk Geiger vázlata a budai királyi palota dísztermének tervezett mennyezetképéhez 1855-ből: a Vitam et saiiguinem-jelenet egy eddig ismeretlen ábrázolása
vánatosnak. Ezzel a hangsúlyeltolódással az udvar nyilvánvalóan a Habsburg-dinasztia és a Magyar Királyság együttélésének kölcsönösen előnyös voltát igyekezett hangsúlyozni, összefüggésben a szabadságharc utáni feszült politikai légkör konszolidálására irányuló törekvésekkel. Különösen nyilvánvaló az aktuálpolitikai üzenete annak, hogy Ferenc József a Hunyadiak korának megidézése helyett egy kortárs esemény, a szabadságharc utáni első saját pest-budai látogatásának megörökítését tartotta kívánatosnak. Mindez összhangban áll az uralkodó 1850-es évekbeli műpártolásának tematikai preferenciáival, amely a „honi történelem" (vaterländische Geschichte) kortárs eseményeit részesítette előnyben/1 Felfogásában a Vaterland fogalma - a soknemzetiségű birodalom hathatós kormányzására kigondolt birodalmi patriotizmus jegyében - egy nemzet(iség)ek fölötti, összbirodalmi territóriumot jelöl, amelynek lakóit a Habsburg-ház iránti lojalitás köti össze. A „honi történelem" kortárs eseményei közül jelentőségével kiemelkedett Ferenc József 1852. évi magyarországi utazása, amellyel az uralkodó jelképesen „birtokba vette" a monarchia minden országát egyetlen állami egységbe foglaló „új Ausztria" keleti koronatartományait. Ez a gondolat jutott kifejezésre abban is, hogy Alexander Bach belügyminiszter tervezetének megfelelően Ferenc József nem a hagyományoknak megfelelően, magyar királyként, nemzeti színű zászló alatt, hanem osztrák császárként, a Habsburg dinasztia fekete-sárga lobogója alatt érkezett meg Pestre, s már korábban, az országhatár átlépésekor is a császári zászlót vonták fel a budai Várra. ' A palota dísztermében kiemelt helyen, a középső képmezőben megjelenő, az uralkodó 1852. évi pest-budai látogatásának emléket állító mennyezetkép is egyfajta erődemonstrációként értelmezhető, amelynek alapvető rendeltetése az volt, hogy kifejezze Ferenc József magyarországi uralmának legitimitását. Ezt a gondolatot erősítette volna Vajk megkeresztelésének jelenete, annak jelképeként, hogy István király révén Magyarország csatlakozott az európai keresztény államok közösségéhez, s tőle származott a Habsburgokra Magyarország apostoli királyi címe. Még inkább szimbolikus legitimációs célokat szolgált volna a Vitam et sanguinem-jelenetet ábrázoló képmező, amely nemcsak a magyarok vitézségének és az uralkodó iránti hűségének eszményét idézte volna meg, hanem a Pragmatica Sanctio által a Habsburg dinasztia számára biztosított nőági trónöröklés jogát, s ezáltal az uralkodói legitimitás gondolatát is. Mindemellett a Habsburg Birodalom megmentése mellett kiálló magyar rendek önfeláldozása a birodalmi patriotizmus gondolatának előképeként és példázataként is szolgált volna. A Mária Terézia és Ferenc József közötti dinasztikus kapcsolat jutott kifejezésre az augs- burgi Allgemeine Zeitung Ferenc József 1857. évi magyarországi utazásáról, azaz „új Ausztriába" tett kirándulásáról szóló tudósításában, amely Mária Terézia nagy fiának (Maria Theresia’s großer Sohn) nevezte Ferenc Józsefet.’3 A magyarok uralkodójuk iránti alattvalói 51 52 53 51 Kletecka, Thomas: Staatliche Kunstförderung zu Beginn der franzisko-josephinischen Epoche. In: A Lajtán innen és túl. Elektronikus ünnepi tanulmányok Somogyi Éva 70. születésnapjára. Szerk.: Ress Imre-Szabó Dániel. Bp., 2007. 33M9. (melléklet a Történelmi Szemle 2007. évi 4. füzetéhez) 52 Manhercz Orsolya: 1848-1849 traumájának felidézése az 1852-es császári utazás során. Történelmi Szemle 57. (2015) 4. sz. 649-661. 658. 53 Ein Ausflug ins neue Oesterreich. Allgemeine Zeitung 1857. szeptember 23. 266. sz. 4249-4250. 4249. - idézi: Manhercz O. Magas rangú hivatalos utazások i. m. 193. 147
