Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: Johann Nepomuk Geiger vázlata a budai királyi palota dísztermének tervezett mennyezetképéhez 1855-ből: a Vitam et saiiguinem-jelenet egy eddig ismeretlen ábrázolása

a terv meghiúsulásában. Az is valószínűsíthető, hogy Ferenc József és Erzsébet királyné 1857. májusi pest-budai látogatásáig már nem volt elegendő idő a mennyezetképek kivitelezésére, s ezért mondtak le a tervről. Az uralkodópár ünnepélyes fogadására a palota dísztermében került sor május 4-én, ahol Scitovszky János hercegprímás köszöntötte őket."

A mennyezet stukkódíszítésének Holczer József által készített 1856-os rajza arról tanúskodik, hogy a képmezők helyére omamentális stukkódísz került, a rajz felirata (provisorischer Plafond für den Ceremonien Saal in Ofen) szerint ideiglenes jelleggel,25 26 27 de végül egészen 1893-96-ig ez az állapot maradt fenn, amikor a terem fafödémét poroszsüveg-boltozatra cserélték." (3. kép) A falfelületek műmárványozását Hieronymus Moosbrugger már 1854-ben befejezte,28 29 30 ezzel egy időben pedig la Vigne elkészítette a falikarokat és a csillárokat is. 1855-ben a terem északi fala előtt felépült a zenekari karzat is, s ezzel a díszterem belső dekorációjának megújítása befejeződött." A díszterem falainak 1847-54 között készült neorokokó dekorációját az 1893-96 között zajlott Hauszmann-féle átalakítás során is megtartották, s csak a palota második világháború utáni helyreállítása során, 1953-ban távolították el. 11 (4. kép)

A három mennyezetkép közül kettőnek is fennmaradt az akvarellvázlata Geigertől. A Vajk megkeresztelését ábrázoló vázlat két változata, amelyek a Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtár gyűjteményében találhatók, már a korábbi kutatások előtt is ismertek voltak. Amint Szvoboda Dománszky Gabriella megállapította, mindkét kompozíció Geiger saját korábbi művének, a Magyarország és Erdély története rajzolatokban című litográfiasorozatból a Vajk megkeresztelése-jelenet kissé átfogalmazott variációja.31 (5. kép)

A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteményében fennmaradt a Vitam et sanguinem-)elenetet vázlata is, ami elkerülte a korábbi kutatások figyelmét. (6. kép) A 24x31,4 cm méretű, akvarellel színezett tusrajzon (ltsz.: 53.1023) balra lenn a Peter ]oh. Nép. Geiger szignatúra olvasható. Figyelemreméltó, hogy a téglány alakú, a sarkokon ívesen lemetszett képmező formája, illetve a mennyezetképnek a lap alján feltüntetett szélessége (4 öl, 1 láb, 5 hüvelyk, azaz kb. 8 m) pontosan illeszkedik a mennyezet stukkódíszítésének 1856-os rajzán látható keret formájához és méretéhez, tehát a mennyezetkép minden

25 Manhercz O. Magas rangú hivatalos utazások i. m. 171.

26 Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Építészeti Gyűjtemény, F.ll/A. Köszönöm Rostás Péternek, hogy felhívta a figyelmem a rajzra.

27 Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában. (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata). Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001) 241- 265. 253.

28 Ugyancsak Moosbmgger készítette 1845-ben a Nemzeti Múzeum dísztermének és kupolatermének műmárványozását. L. Dux Adolf: A Magyar Nemzeti Muzeum. Útmutató ennek mü- kincsgyüjteményeiben. Pest, 1857.14.

29 Ybl E. i. m. 317. A zenekari karzat 1855-ben készült tervrajzát 1. HHStA, OMeA Karton 669, 79/B/3, föl. 301.

30 Farbaky P. i. m. 253.

31 Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001) 411M55. 417. kát. 3.3.47. - téves leltári számmal, helyes ltsz.: 16067 (vétel Steiner Lajostól, 1932). A másik változat ltsz.: 22692 (vétel Szilárd Vilmostól, 1942). A vázlatok korábbi provenienciája nem ismert.

139