Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: Johann Nepomuk Geiger vázlata a budai királyi palota dísztermének tervezett mennyezetképéhez 1855-ből: a Vitam et saiiguinem-jelenet egy eddig ismeretlen ábrázolása

A főkamarás javaslatát a főudvarmester, Kari Liechtenstein herceg is elfogadta, s 1854. május 1-jén a pénzügyminiszternek küldött leiratában maga is azt javasolta, hogy az ábrázolt történeti események ne kronológiai sorban kövessék egymást, hanem a Habsburg-kort idéző jelenet kapjon helyet a középső képmezőben. A két alternatíva közül a főudvarmester a Ferenc József uralkodását idéző „kortárs" esemény megfestését preferálta, vagyis az uralkodónak a forradalmat követő első pest-budai látogatását tartotta kívánatosnak itt megjeleníteni, akár hajójának kikötését a pesti Duna-parton, akár megérkezését a budai királyi palota kápolnájába.1

Az uralkodó végül 1854. december 21-én döntött a mennyezetképek témájáról: úgy határozott, hogy Vajk megkeresztelése, a Vitam et sanguinem-jelenet és saját pesti látogatása (hajójának kikötése a pesti Duna parton 1852. június 5-én) legyen a festmények témája. Egyúttal utasította a pénzügyminisztériumot, hogy a kultuszminisztériummal egyeztetve gondoskodjon a művész kiválasztásáról és a vázlatok elkészítéséről, s terjessze azokat elé jóváhagyásra.'6

A palota helyreállításának költségvetésében a mennyezetképekre 15.000 ft-ot irányoztak elő, s eredetileg Eduard Swoboda (1814-1902) bécsi festőt tervezték megbízni a munkával, aki mindössze 6000 ft-ért vállalta volna a feladatot, a freskók előrajzolásához szükséges kartonokkal együtt. Végül Leo Thun-Hohenstein kultuszminiszter javaslatára 1855 augusztusában mégis a bécsi Képzőművészeti Akadémia professzorát, Peter Johann Nepomuk Geigert (1805-1880) bízták meg a vázlatok kidolgozásával, annak ellenére, hogy ő magasabb 15 16

15 HHStA, OMeA Karton 654, 1854-79/1/g, föl. 106v: „Meinerseits bin ich mit dieser Äußerung des Herren Oberst-Kämmerers im Wesentlichen einverstanden, nur halte ich es für angemessen, daß für das Mittelgemälde jedenfalls ein Moment aus der eigentlicher Neuzeit Ungarns, nämlich aus der Regierungszeit Seiner K.K. Ap. Majestät gewählt wurde. Als der passendste Moment schein auch mir die obererwähnte erste Ankunft Seiner Maj. nach der Pacifikazion Ungarns, wobei ich es der gewiegten Erwägung Euer Exzellenz überlasse, ob für das Gemälde der Augenblick der Landung zu Pest, oder aber jener der Ankunft Seiner Majestät an der Schloßkapelle zu Ofen, welcher Moment vielleicht für ein künstlerische Auffassung besonders günstig wäre, der Vorzug zu erhalten hätte. Sollte die Wahl auf das berühmte Moriamur vom Jahre 1741 fallen, so dürfte - da es hiebei doch auf historische Treue ankäme - dabei die in dem obersthofmeisterämtljichen] Protokolle vom Jahre 1741 enthaltene sehr umständliche und genaue Schilderung dieses Monuments bei der Konkursausschreibung benützt werden, um jene Zusätze und Willkürlichkeiten zu vermeiden, welche sich die meisten Künstler bisher, einer ungegründeten Tradizion oder ihrer Phantasie folgend, bei der Darstellung desselben, erlaubt haben."

16 HHStA, OMeA Karton 669, 79/B/3, fol. 303. (a pénzügyminiszter átirata a díszterem meny- nyezetfreskóinak ügyében, 15317/1856): „Mit allerhöchsten Entschließung vom 21. Dezember v[origen] J[ahres] haben Seine Majestät für die in dem Zeremoniensaale des k.k. Schlosses zu Ofen anzubringenden drei Deckengemälden, die Taufe des heiligen Stephan, den Moment, in welchem die ungarischen Stände im Jahr 1741 Ihrer Majestät der Kaiserin Maria Theresia Hilfe anboten, und die Landung Seiner Majestät Kaiser Franz Joseph bei allerhöchst Ihrem Besuche in Pesth-Ofen zu bestimmen."

136