Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: Johann Nepomuk Geiger vázlata a budai királyi palota dísztermének tervezett mennyezetképéhez 1855-ből: a Vitam et saiiguinem-jelenet egy eddig ismeretlen ábrázolása

tükörtermében tartották 1852. június 8-án. A palota renoválása 1852 őszétől folytatódott, miután az uralkodó ez év augusztus 10-én 980.000 ft-ot engedélyezett erre a célra, azzal a kikötéssel, hogy egyes adók fölemelésével a Magyar Királyság köteles megtéríteni a kincstár által megelőlegezett költségeket. Ferenc József 1853. november 14-én újabb 592.600 Ft-ot biztosított a munkálatokra, ugyanakkor arról is döntött, hogy a díszteremben mennyezetképek (Fresko-Gemälde) kerüljenek megfestésre, s 15.000 Ft-ot hagyott jóvá erre a célra.9 10 11

Josef Weiss, a bécsi Kereskedelmi Minisztérium építési felügyelője, aki 1853 júliusától irányította a budai palota munkálatait, 1854. március 4-én levélben tájékoztatta az uralkodó döntéséről Teleki Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, s javaslatokat kért tőle a három mennyezetkép témájára vonatkozóan. Teleki 1854. március 23-i válaszában - Tol- dy Ferenc, Erdy János és Wenzel Gusztáv javaslatára - kilenc nevezetes eseményt ajánlott a magyar történelem három korszakából: az „Árpádok idejéből" a vérszerződést, Szent István megkeresztelését és azt a jelenetet, amint Szilveszter pápa átadja a koronát a magyar követnek; a középkorból Nagy Lajos bevonulását Nápolyba (1350), Hunyadi János nándorfehérvári győzelmét (1456) és Mátyás bevonulását Budára (1458); az újkorból Zrínyi kirohanását (1566), Buda visszafoglalását (1686) és a Vitam et sanguinem-jelenetet (1741)."

Teleki javaslatait 1854. április 4-én a pénzügyminiszter, Andreas von Baumgartner terjesztette föl Kasimir von Lanckoronski főkamarásnak, az uralkodó rezidenciáival kapcsolatos művészeti ügyek ugyanis az ő hivatali feladatköréhez tartoztak.12 Előterjesztésében a pénzügyminiszter megfontolásra ajánlotta, hogy a Teleki által javasolt régebbi történed jelenetek mellett egy kortárs esemény ábrázolása is helyet kapjon a díszterem mennyezetén, mégpedig kiemelt helyen, a középső képmezőben, amely „a monarchia őfelsége általi pacifikálását és egységek megalapítását" jelenítené meg. Egyúttal javasolta, hogy

9 Manhercz O. i. m. 59. A bálról Felix Philipp Kanitz készített ceruzarajzot a lipcsei Illustrierte Zeitung számára: MNM TKCS, ltsz.: R/1917/13.; Kanitz további illusztrációi az uralkodó a budai látogatásról: a Hentzi-emlékmű felavatása 1852. június 11-én: MNM TKCS, ltsz.: R/1917/14.; Ferenc József köszönetét mond Buda vezetőinek 1852. június 11-én: MNM TKCS, ltsz.: R/1917/15. Az uralkodó látogatásának egy másik jelenetét, Ferenc József 1852. június 5-i pesti köszöntését ábrázolja az Österreichischer Volkskniender für 1853 címlapjának illusztrációja.

10 Ybl E. i. m. 313.; Bécs, Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Obersthofmeisteramt (továbbiakban HHStA, OmeA) Karton 639, 1853-79/1/1, fol. 165. (mikrofilmmásolata Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL) X 10813). (Köszönöm Oross Andrásnak a bécsi levéltári kutatásokhoz nyújtott segítségét.) A palota építési munkálataival kapcsolatos további iratanyag: MNL OL E 393 K.k. Schlossbauleitung Ofen.

11 Ybl E. i. m. 316.; HHStA, OMeA Karton 654,1854-79/1/g, fol. 109-111.

12 Lanckoronski tett javaslatokat udvari festményvásárlásokra is a bécsi Képzőművészeti Akadémia kiállításainak anyagából. (L. Die Wiener Hofburg 1835-1918. Der Ausbau der Residenz vom Vormärz bis zum Ende des „Kaiserforums". Hrsg.: Werner Telesko. Wien, 2012. 271.) 1855-ben ugyancsak a főkamarás előterjesztése nyomán vette tervbe a bécsi udvar egy közelmúltbéli magyar vonatkozású esemény megfestését. A nagyméretű festmény, amely végül nem készült el, azt ábrázolta volna, amint 1853 szeptemberében a Hofburg dísztermében Ferenc József átadja megőrzésre a magyar rendeknek az Orsovánál megtalált koronaékszereket. L. Manhercz Orsolya'. A korona megtalálása 1853-ban: az esemény bemutatása a kortárs sajtóban. In: A véleménysajtótól a tömegsajtóig. Fejezetek a magyar újságírás történetéből. Szerk.: Klestenitz Tibor-Paál Vince. Bp., 2017. 29—40.35.

134