Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: Johann Nepomuk Geiger vázlata a budai királyi palota dísztermének tervezett mennyezetképéhez 1855-ből: a Vitam et saiiguinem-jelenet egy eddig ismeretlen ábrázolása

ekkor még a Vinzenz Fischertől származó késő barokk kifestés, azaz szürkészöld alaptónusú architektúrafestés és világosszürke, főként füzérekből álló díszítőfestés tagolta, míg a bolthajlaton címersor, a terem négy ajtaja fölött pedig a négy egyetemi fakultás allegóriáját ábrázoló grisaille képmező volt látható.4 (1. kép) Montoyer javasolta, hogy a falfelületet fehér-sárga műmárványozással, illetve aranyozott stukkókkal díszítsék, azaz mai fogalmaink szerint a korabeli európai stílus-divatnak megfelelő neorokokó („Louis Philippe-stílusú") falburkolattal lássák el a termet.

Egy 1849 februárjában kelt jelentés szerint a díszterem falfelületeinek műmárványozása ekkorra félig már elkészült, a mennyezet újravakolása befejeződött, s a falak és a mennyezet August la Vigne udvari szobrásztól megrendelt plasztikai díszei is készen álltak a mester bécsi műtermében. A budai vár Görgei által vezetett 1849 májusi ostroma idején a királyi palota súlyos károkat szenvedett, egy 1849 decemberi jelentés szerint azonban a díszterem sértetlenül átvészelte az ostromot/1 A szabadságharc miatt megszakadt munkálatok csak 1852-től folytatódtak. Ferenc József 1851. november 17-én kelt utasításában rendelte el az épület helyreállítását, amelynek kettős célja volt. A palota 1849-ben részben kiégett déli szárnyában a Magyarország főkormányzójává kinevezett Albrecht főherceg rezidenciáját alakították ki, a királyi lakosztályt pedig alkalmassá tették Ferenc József fogadására. Az uralkodó ugyanis 1852 nyarán, kéthónapos magyarországi és erdélyi körútja során több 4 5 6

4 A díszterem késő barokk kifestéséről - amelyre két menetben, 1770 körül, majd 1777-ben került sor - elsősorban Jakob Matthias Schmutzemek a Budai Királyi Egyetem 1780. június 25-i megnyitó ünnepségét ábrázoló tollrajza, valamint az orvosi fakultás allegóriáját ábrázoló képmező alapján alkothatunk fogalmat. Utóbbit 1953-ban tárták fel és választották le a terem déli bejárata fölötti falfelületről, majd a Fővárosi Képtár gyűjteményében helyezték el. A falképet 2015-ben Pumhauser Rozina, a Képzőművészeti Egyetem festőrestaurátor szakos hallgatója diplomamunkaként restaurálta. (1. www.mke.hu/diplomamimkak/203/166 (2018. május 25.)) L. még Voit P. i. m. 230.; Czagány István: Műemlék-helyreállítási kérdések a budavári palota újjáépítésénél. Művészettörténeti Értesítő 16. (1967) 177-221. 208-211. Schmutzer rajza 1945- ben elpusztult, legjobb minőségű reprodukcióját 1. Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Szerk.: Czobor Béla-Szalay Imre. Bp., 1901. II. köt. LXX. tábla. Schmutzer rajza szerint a díszterem két hosszanti oldalán, a bolthajlaton hat festett címer kapott helyet, amelyek minden bizonnyal a kifestés első, 1770 körüli periódusához tartoztak. A terem kereszttengelyében a nyugati oldalon a Magyar Királyság koronás kiscíme- re, szemközt pedig az Osztrák Főhercegség kiscímere (az Erzherzogshuttal koronázott pólyás pajzs) kapott helyet. A bolthajlat két szélén négy további kisebb, koronás címer helyezkedett el, melyeket a tollrajz csak stilizálva jelez, de feltételezhető, hogy ezek a Magyar Királyság társországainak (Horvátország, Dalmácia, Szlavónia) címerei voltak, kiegészülve a cseh címerrel, amint Mária Terézia kettős pecsétjén is ugyanez a címersor látható. (1. Kurecskó Mihály: Mária Terézia első nagy kettőspecsétje, http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/maria_terezia_elso_nagy_ket- tospecsetje (2018. május 24.)) A terem déli oldalának középtengelyében a bolthajlaton egy további hatalmi jelvény, a Habsburgok világuralmi küldetésére utaló, babérkoszorúval díszített glóbusz kapott helyet. Az északi oldalon feltehetően egy másik Habsburg Birodalmi jelvény, a kétfejű sas alakja kapott helyet.

5 Ybl E. i. m. 308.

6 Uo. 311.

132