Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

II. KÖZLEMÉNYEK - Baják László: Kubinyi László halotti címere

A Kubinyiak kétkötetes családtörténete a nevén kívül gyakorlatilag semmit sem jegyez fel róla.” A halotti címere árulja el számunkra, hogy a legmagasabb tiszte a több vármegyében viselt főtáblabírósága volt. Táblabíráknak a korabeli bírói szervezet különböző szintjein, a megyei, a kerületi és a Hétszemélyes Táblán dolgozó bírákat és ülnököket nevezték. Kubinyi László tehát több vármegyei törvényszék választott főbírája lehetett, azaz szinte bizonyosan rendelkezett valamilyen jogi iskolázottsággal. A táblabírák között ez korántsem volt általános, ugyanis a megyegyűlés, illetve a főispán gyakorta tiszteleti alapon is osztogatott ilyen címeket. Kubinyi László tehát a megyei nemesi elit, a magyar sajátosságnak tekinthető „táblabíró világ" tipikus alakja lehetett, akit számunkra az a körülmény emel ki némileg a számtalan hasonló középnemes közül, hogy unokaöccse volt a tudós Kubinyi Ágostonnak, a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi igazgatójának.”

Kubinyi László fiatalon, 40 éves korában halt meg, alig két évvel élte túl 61 évesen elhunyt apját. Két felesége volt, Rakovszky Teréz majd annak halála után egy távolabbi rokona, Kubinyi Lilla. Az első feleségétől két gyerek maradt utána, Albert és Rozália. Albert halálával azután a családnak ez az ága ki is halt, ugyanis már Lászlónak is csak két lánytestvére volt. Az apja mellé, Karancsság régi román kori templomában temették el. Bizonyos, hogy halotti címere, talán néhány másik társával együtt, a templomi ravatal, a templom díszének készülhetett. Az egykori kiszögezés nyomai ma is jól látszanak. A mára kissé szakadt, foltos és kopott festésű selyemdarab azonban nem a templomban, inkább a rokonok birtokában őrződött meg, ugyanis a sírt befogadó templomot 1891-ben lebontották, hogy újat építhessenek helyette.

TOTENWAPPEN VON LÁSZLÓ KUBINYI Zusammenfassung

Im Jahre 2015 gelangte das Wappen von László Kubinyi in den Besitz des Ungarischen Nationalmuseums, als neueste 47. Stück der Sammlung bemalter Totenwappens. Das Wappen erinnert uns an dem Tod eines Edelmans, der in der 19. Jahrhundert lebte und Mitglied einer von Komitat Liptau stammende alte Adelsfamilie war. Das im Jahre 1497 gestiftete und im Jahre 1578 ergänzte Wappen wurde zusammen mit den Lebensdaten des Verstorbeben auf Seide gemalt. Der verhältnismäßig jung verstorbene László Kubinyi lebte das typische Leben eines ungarischen Adeligen. Das Totenwappen war ein gewöhnliches Zubehör des Begräbnisses, gehalten in der alten Kirche von Karancsság (komitat Neuburg) am 18. Oktober 1840. 5 6 7

5 A felső-kubini Kubinyi család története és leszármazása. Szerk. és kiad.: Kubinyi Ferenc és Kubinyi Miklós. I-II. Bp„ 1901. II. 408-409., ill. I. XII. tábla

6 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 6. Pest, 1860. 493., 480. III. tábla; Magyar nemzetségi zsebkönyv i. m. 365.

7 Az adományozó személye miatt a legvalószínűbb, hogy a címert, talán már a temetés óta, a Máriássy család őrizte, amely a 19. század elején, házasságok révén rokonságot tartott a Ku- binyiakkal.

130