Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

II. KÖZLEMÉNYEK - T. Orgona Angelika: Ismeretlen ismerős. A Magyar Nemzeti Múzeum ónkannája 1524-ből

Időrendben a boroszlói ónművesek remeke következik, az 1497-es évszámú pék céhkanna, melyet a műfaj legjelentősebb emlékeként tartanak számon.- Párdarabjának tekinthető a Schweidnitz-i M mester gyűrűkkel hat zónára tagolt, minuszkuláris feliratokkal díszített pék céhkannája 1498-ból, amelynek szövege nehezen értelmezhető.23

Az udvarhelyszéki Hodgya református egyházközségének tulajdonában volt 1801 és 1879 között egy ónkanna, amelyet ma már csak leírásokból, rajzokból és a fényképekről ismerünk. A nyolcszögű kanna oldalait szentek bevésett alakjai díszítették, az alsó és fölső zónában pedig állatalakok, címerek sorakoztak. A szájperemnél a kannát a templomnak adományozó házaspár örökíttette meg nevét: Adták e kannát hogyai Tamási Ká(roly) és Mauchs Joséfa: A. 1801. A kannát a Székely Nemzeti Múzeumot alapító Csereyné Zathureczky Emília 1879-ben csere útján szerezte meg. 1945-ben, menekítés során, a zalaegerszegi vasútállomáson bombatámadás áldozata lett. Boroszlóban készült a 15. század végén.A boroszlói műhely vezető szerepet játszott a sziléziai városok ónművészetében. A név szerint ismert Hans Grófé kantrifusor, azaz kannaöntő mester 1479-ben nyert polgárjogot a városban. Neki tulajdonítják a Keresztelő Szent János levágott fejét ábrázoló mesterjegyet. Egyik ismert munkája a boroszlói ácslegények kannája a 15. század végéről. A kanna eredeti oroszlánlábai megsérültek, a sárgaréz golyólábakat utólagosan forrasztották az edény aljához. A köpeny középső zónájának hatszögletű mezőit fölül és alul ötszögletű lapok fogják közre. A hatszögű mezők a keresztre feszítés jelenetét és szentek alakjait mutatják gazdag, mérműves baldachinok alatt. A fölső és alsó mezőkben a Megváltó és az apostolok mellett világi alakok is feltűnnek, például turbános török, zsoldos, szerelmespár. A fedélen griffek, sárkányok és más képzeletbeli lények vannak felvésve, és a fül alsó része is sárkányfejben végződik.27 28 29 30 31

Hans Grófé műhelyéhez köthető a boroszlói kötélverő céhkanna is, amely a Schleifkanne újabb, korareneszánsz típusának első remeke. Az 1511-es évszámú kannán ábrázolt szentek - Szűz Mária a Gyermekkel, Dorottya, Borbála, Orsolya, Ágnes, Ágota, Valéria, Margit, Katalin - már nem a későgótikát idéző köpenyben, hanem reneszánsz ruhában jelennek meg, és a díszítőelemekre is jellemző a reneszánsz motívumkincs térhódítása. Az alsó mezőkben Krisztus és az apostolok félalakjai láthatók, a felső mezőkben a szentalakok mellett

27 Muzeum narodowe, Varsó (Warschau); Bertram, Fritz: Das Schicksal der Breslauer gotischen Schleifkannen. Weltkunst 29. (1959) 6.; Hintze, Erwin: Schlesische Zinngiesserwerkstätten. Jahrbuch des Schlesischen Museums für Kunstgewerbe und Altertümer. (Schlesiens Vorzeit in Bild und Schrift, Zeitshcrift des Schlesischen Altertumsverein) Neue Folge 5. (1909) 169-200.

28 Kunstgewerbemuseum, Köln; Zinn. Kunstgewerbemuseum der Stadt Köln. Bearbeitet von Hanns-Ulrich Haedeke. Köln, 1968. 77.; Hintze, E. Formengeschichte i. m. VI. tábla, 48^9.

29 Barabás Hajnalka: Rendhagyó kiállítás a Haáz Rezső Múzeumban. A kiállítás klenódiumairól dióhéjban. Örökségünk 2. (2008) 4. sz. 18-19.; Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. I. Pest, 1868. 39.; Divald Kornél: A magyar iparművészet története. Bp., 1929. 69., 71.; Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest, 1981.139-140.; Holl, I. i. m. 331-333.

30 Hintze, E. Schlesische Zinngiesser i. m. 37.

31 Germanisches Nationalmuseum, Nürnberg; Wühr, Hans: Altes Zinn. Darmstadt, 1961. 31.; Zünftig! Geheimnisvolles Handwerk 1500-1800. Hrsg.: Thomas Schindler-Anke Keller-Ralf Schürer. Ausst. Kat. Germanisches Nationalmuseum. Nürnberg, 2013. 80-81. Kat. 1.11. (Ralf Schürer).

118