Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Sóti Lajos: „...a kapcsolat Olaszország és Magyarország között nem merülhet feledésbe." A Korvin Mátyás Egyesület működésének első évei és a Magyar Nemzeti Múzeum Dante-kiállítása

3-4. kép

A Korvin Mátyás Egyesület Dante-évre kiadott emlékérme Damkó József (b.) és Berán Lajos (j.) alkotásaival. MNM Éremtár, ltsz.: 43.1921. (a szerző felvétele)

ne hagyja I magát félre vezetni már..."4 Az érme túloldalán a Magyarországot jelképező női alak egy olajfa ágat tesz a Dante-kultusz oltárára, ennek az oldalnak a felirata: „A gyászoló magyarság Dante emlékének -1921."43 44 45 46 47 48 (3-4. kép)

Végezetül az egyesület a Corvina 1921. évi második számát kizárólagosan Daniénak szentelte.4

Az Isteni színjáték szerzőjéről szóló kiállítást, amelyet a látogatók egészen december végéig tekinthettek meg, november 6-án nyitották meg a Korvin Mátyás Egyesület szervezésében a Magyar Nemzeti Múzeum kupolacsarnokában. Ez volt a múzeum első időszaki kiállítása a két világháború közötti időszakban.41

1921. november 27-én a társaság szervezésében, a Zeneakadémia nagytermében ünnepi megemlékezést tartottak Dantéról, melyen hat beszédet hallgathatott meg a közönség. Az ünnepség keretében felszólalt Berzeviczy Albert (nyitó- és záró beszéd), Gaetano Caracciolo, Kozma Andor, Vass József, Ódry Árpád.4

1921. december 12-én szintén a Zeneakadémián, koncertesttel emlékeztek meg a nagy költőről. Első alkalommal játszották el Hubay Jenő Vita Nuova szimfóniáját,44 melyet a mű szerzője az egyesület felkérésére komponált. A szimfóniát maga a szer43 Dante, Alighieri: Isteni színjáték, http://mek.oszk.hu/00300/00362/html/ (2018. április 22.)

44 Corvina 1. (1921) 2. sz. 90.

45 Corvina 10. (1930) 19-20. sz. 272.

46 Magyarországon nem ez volt az első Dante-kiállítás. 1872-ben tartottak egy tárlatot a Magyar Tudományos Akadémia épületében Francesco Scaramuzza alkotásaiból, ahol az érdeklődők az itáliai művész 78 alkotását tekinthették meg, melyeket az Isteni színjáték Pokla és Paradicsoma ihletett meg. Azonban a magyar kritikusok kevésbé lelkesedtek Scaramuzza rajzaiért. L. Kaposi József: Dante Magyarországon. Bp., 1911. 325-326.

47 Corvina 1. (1921) 2. sz. 93.

48 A szimfónia partitúra Dante Vita Nuova című művének „öt szonettjén épült fel s az „isteni költő" megható líráját, epedését, látomását, szenvedését, végül fanatikus rajongását emelkedett zenei szóval festi". (L. Papp Viktor: Arcképek a zenevilágból. Napkelet 3. (1925) 4. sz. 313.)

98