Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Szabó Dóra Andrea: Pulszky Ferenc alakja a Nemzeti Múzeumban és tudományos, kulturális berkekben - az élclapok tükrében

6. kép

Pulszky Ferenc és Römer Flóris (Borsszem Jankó, 1880. június 20.)

A múzeumhoz kapcsolható még a régészeti tevékenység is, amely igen közel állt Pulszkyhoz. A Nemzeti Múzeum főrégésze Römer Flóris volt, aki szerte az országban végzett ásatásokat. Pulszky alakja a nagyváradi ásatással kapcsolatban bukkan fel, amelyről a Borsszem Jankó Ócskászati sokadalom, vagyis tudományos invázió Nagy-Váradon címmel jelentetett meg egy írást 1878 májusában. A vers szerint Rómer hihetetlen kincsre bukkant, és „a pesti nagy mester [azaz Pulszky Ferenc] meghallván a hangot, menten megkondítja a nagy hirharangot; mire az ócskász czéh legott összeröffen, küldötteket meneszt."30 31 A küldöttek, valószínűsíthetően a múzeum munkatársai, egyből megindulnak Nagyváradra, a sort Pulszky vezeti. Az „ócskász" küldöttséget Rómer fogadja, de a május 26-i számból több nem derül ki az eseményekről. A költemény mindenesetre jó példa arra, hogy megmutassa Pulszky régész és tudományszervező munkáját is.

A régészettel összefüggésben Pulszky egy másik képen, illetve térképen is a Borsszem Jankó lapjaira kerül, amely az Új-Ó Magyarország mappája címet viseli. A térkép a Magyarországon folyó ásatási munkákat, többek között Nagyváradot, Székesfehérvárt és Kecskemétet ábrázolja. Az egyes ásatásokon kisebb csoportok láthatóak, neves régészek felügyelik a munkát; a kép humorosan jelenít meg valakit, aki egy napernyő alól dirigál a csákánnyal dolgozó munkásoknak. Pulszky Rómer Flóris társaságában

30 Régészeti tudása összegzéseként 1891 tavaszától 1893 őszéig dolgozott Magyarország archaeologiája című művén, amellyel már régóta adósnak érezte magát. (Pulszky Ferenc. Pesti Napló 48. (1897) 252. sz. szeptember 10.1-5.5.)

31 Borsszem Jankó 11. (1878) 542. (21.) sz. május 26. 6-7. 6.

82