Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Szabó Dóra Andrea: Pulszky Ferenc alakja a Nemzeti Múzeumban és tudományos, kulturális berkekben - az élclapok tükrében

A miizemn új igazgatója

Magáról az igazgatóváltásról is a Borsszem Jankó jelentetett meg egy karikatúrát 1869. március 21-én, amely a leköszönő Kubinyit és Pulszkyt ábrázolja. A kép felirata szerint az új igazgató legelső dolga, hogy az antikvitásokat vitrinbe helyezze. A karikatúrán Kubinyi Ágoston múmiaként jelenik meg,10 akit Pulszky éppen a „kasztliba rak", és ezzel elkezdi a múzeum megújítását.11 12 13 A lap szerkesztőinek szándéka a képpel az lehetett, hogy sugallják azt a reményt, miszerint a külföldi ismeretekkel felvértezett, szakmailag jól képzett és modern szellemiségű Pulszky képes lesz megújítani a nemzeti gyűjteményt. ~ (1. kép)

Pulszky Ferenc múzeumigazgatói posztra való alkalmasságát egyébként nemcsak kortársai ismerték el, hanem életének, munkásságának későbbi kutatói is. A Magyar Könyvszemle Pulszkyról írt nekrológjában olvasható a következő méltatás a múzeum újjászervezéséről: „megoldandó feladat s erre alkalmas erő, képességek és hajlamok ritkán találkoznak szerencsésebben, mint a Pulszky Ferenc esetében".1’ Kovács Tibor szerint „Eötvös Józsefhez és Deák Ferenchez fűződő viszonya elősegítette, politikai múltja, publicisztikai és szakmai tevékenysége, s nem utolsó sorban >>világlátottsá- ga<<" predesztinálta őt az igazgatói posztra.14

1. kép

A múzeum új igazgatója (Borsszem Jankó, 1869. március 21.)

10 Kubinyi múzeumigazgatói tevékenységét ma már pozitívan ítéljük meg, hiszen ő is a múzeum modernizálásán munkálkodott, és fontosnak tartotta, hogy a nyugati mintákhoz közeledve működjön az intézmény. (Kubinyi Ágoston-. A Magyar Nemzeti Múzeum. Pest, 1861.1.) Újfajta gyarapodási naplót vezetett be, a latin helyett a magyart tette meg a leltározás nyelvének. A leltározásban bevezette a három számcsoportos rendszert: így az első szám az évszám, a második a tételszám, a harmadik pedig a darabszám lett. Figyelmet fordított arra is, hogy leltározásnál feljegyezze a tárgyak méretét és a származásukra vonatkozó adatokat. (Korok Józsefi A muzeo- lógia alapjai. Bp. 1988.94.)

11 Borsszem Jankó 2. (1869) 64. sz. március 21.120.

12 Gödöllő M.-Cs. Lcngi/cl B. i. m. 269.

13 E. L.: Pulszky Ferenc. Magyar Könyvszemle 21. (1897) 3. sz. 314-315. 314. (A nekrológ írója esetleg Eötvös Loránd lehetett, aki a Magyar Tudományos Akadémia 1897. október 4-i ülésén emlékezett meg Pulszky Ferencről.)

14 Kovács Tibor: Pulszky Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeum élén. Magyar Múzeumok 3. (1997) 4. sz. 5-7.5.

77