Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Szabó Dóra Andrea: Pulszky Ferenc alakja a Nemzeti Múzeumban és tudományos, kulturális berkekben - az élclapok tükrében

Szabó Dóra Andrea

PULSZKY FERENC ALAKJA A NEMZETI MÚZEUMBAN ÉS TUDOMÁNYOS, KULTURÁLIS BERKEKBEN -AZ ÉLCLAPOK TÜKRÉBEN

Pulszky Ferenc 1814-ben született Eperjesen, és már fiatal korától kezdve élénk érdeklődést mutatott a tudomány és a kultúra iránt - részben nagybátyjának, Fejérváry Gábornak köszönhetően.1 Ez az érdeklődés megmaradt az 1848 utáni emigráció alatt is,2 3 4 hazatérte után pedig hamar beilleszkedett a magyar tudományos életbe, és 1869-ben a Nemzeti Múzeum igazgatója lett. Ettől kezdve gyakran szólalt fel a múzeum érdekében, és ha tehette, az országházban is lobbizott az intézmény fejlesztéséért.

Tanulmányom kísérletet tesz arra, hogy árnyalja a Pulszky Ferencről kialakult képet, és egy olyan szemszögből vizsgálja meg 19. századi történelmünk egyik jelentős személyiségét, amellyel eddig nem nagyon foglalkoztak részletesen.

Pulszky múzeumi munkájáról, csakúgy, mint a tudományos világban való szerepéről a visszaemlékezések és egyéb források mellett az élclapok sem felejtettek el beszámolni. Képviselőként, múzeumigazgatóként és a főváros köztiszteletnek örvendő polgáraként a magyar élclapok gyakran visszatérő szereplője volt. Pulszky megjelenéseit, megjelenítéseit illetően tanulmányomban a Borsszem Jankó és az Üstökös című lapokat vetettem részletesebb vizsgálat alá. A kutatás a két élclap 1868-1880 közötti számaira terjedt ki. A kezdő dátumot egyrészt az indokolja, hogy a Borsszem Jankó, mint Deákpárti élclap, az 1868-as évben indult, másrészt Pulszky Ferenc is ekkor kezdte meg pályafutása újabb szakaszát a magyar közéletben. Az 1880-ig terjedő időszakban történtek még olyan fontos események, amelyek bemutatása tovább színesítheti a Pulszkyról kialakult képet. Természetesen 1880 után is számos esemény történhetett, amely még tovább módosíthatna ezen a képen, ugyanakkor a Pulszky haláláig hátralévő 17 év

1 Pulszky Ferenc: Életem és korom. I. Bp., 1958.60-61.

2 Pulszky tudomány iránti szenvedélyére jó példa a British Museumban való tevékenykedése, majd az itáliai gyűjtemények tanulmányozása, melyekről megemlékezik Életem és korom című művében. (L. Pulszky Ferenc: Életem és korom. II. Bp., 1958. 31., 128., 402—416.)

3 Ennek ékes példája a számos fennmaradt képviselőházi napló, amelyekből jól rekonstruálható Pulszky igyekezete a Nemzeti Múzeum érdekeinek érvényesítésére.

4 Pulszky ikonográfiájával, ezen belül karikatúráival mindössze Cs. Lengyel Beatrix és Gödölle Mátyás foglalkozott Karikatúrák Pulszky Ferencről című 2011-es tanulmányukban. (L. Gödölle Mátyás-Cs. Lengyel Beatrix: Karikatúrák Pulszky Ferencről. In: Corolla Museologica Tibor Kovács Dedicata. Szerk.: Tóth Endre-Vida István. Bp., 2011. 263-280.)

75