Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Ferenczy István és a Magyar Nemzeti Múzeum

latot 1900. február 27-én.' Nem sokkal később azonban a sajtóban már felröppent az a hír is, hogy Kisfaludy Károlynak a társaság új szobrot kíván állítani. Erre a hírre a Budapesti Napló hasábjain a következőképpen válaszolt a napilap szerkesztősége: „Nem hiszszük, hogy a kőnyomatos hírnek utolsó része a közölt formában megfeleljen a tényeknek és főleg abban kételkedünk, hogy éppen Beöthy Zsolt, az esztétika egyetemi tanára sürgette meg annak a szobornak eltávolítását, amelyet a Kisfakudy- Társaság megbízásából Ferenczy István a magyar szobrászat úttörője alkotott. Évtizedek tradíciója követeli, hogy Kisfaludy Károly szobra ott álljon, ahol ma van és az első magyar szobrász emléke iránt is tartozunk annyi kegyelettel, köztéren álló egyetlen müve iránt any- nyi becsüléssel, hogy Budapest terén ez a szobor hirdesse a Kisfaludy Károly dicsőségét. Igaz, modem szemmel nézve, gyönge dillettáns munka Ferenczy István muzeumkerti szobra, amelynél sokkal szebbet, müvésziebbet várhatunk a mai szobrásznemzedéktől, de nekünk értékes műemlék is Ferenczy alkotása és azért már eleve tiltakozunk az olyan vandalizmus ellen, amilyent a kőnyomatos kilátásba helyez." Végül azt javasolták, hogy ha a szobor annyira rossz állapotba került, akkor faragják ki újra vagy még inkább öntsék 155

155 MTA KIK Kézirattár, Ms 5746 A Kisfaludy Társaság iratai 13/1900. A szobor restaurálását végző Jankovits Gyulát már 1899-ben vagy még korábban felkérhették a munkára, hiszen ebben az évben és már az azt megelőző években is felmerült a szobor rendbehozatalának szükségessége. Ezt támaszthatja alá, hogy Jankovitsot mondhatni erősen inspirálhatta a múzeumkerti Kisfaludy-emlékmű, amikor 1899-ben megalkotta az Akadémia székháza elé Szarvas Gábor szobrát.

67

18. kép

A Kisfaludy-emlékmű és rendezett környezete, 1910-1930 között. Magyar Művészeti Akadémia - Műemléki Dokumentációs Központ, Fotótár, jelzet: 019.940ND