Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Ferenczy István és a Magyar Nemzeti Múzeum

a Kisfaludy-emlék leleplezési ünnepségére.11 Tulajdonképpen, ha az emlékmű tragikus sorsát nézzük, akkor ez is fátumszerű volt.

A Kisfaludy-szobor a Múzeumkertbe került, de már nem az előkertbe, hanem a park hátsó, délkeleti részébe. Az első közterületre szánt és elkészített (személyi) szobor végül - mint fentebb már említettük - a Nemzeti Múzeum kertjében is csak a harmadik szobor lett, mert 1860-ban először a Berzsenyi-, majd 1861-ben a Kazinczy-szobrot helyezték el (az élőkért két oldalán). (17. kép)

A Kisfaludy-emlékművet a továbbiakban a szabad ég alatt már az időjárás rombolta, ami bő két évtized alatt olyan állapotokat eredményezett, hogy a Kisfaludy Társaságban felmerült annak restaurálása. Szalay Imre múzeumigazgató értesülve e szándékról 1899. szeptember 25-én levélben fordult Gyulai Pálhoz, a Kisfaludy Társaság (a Múzeumkerthez egyébként közel lakó) elnökéhez. Ebben egy árajánlatot is küldött a szükséges munkákra a Gerenday-cégtől (546 Ft 50 kr összegre) és azt ajánlotta, hogy a porladozó talapzatot süttői márványból készíttessék el. D" (A Gerenday-cég mindenesetre sóskúti mészkőre és süttői kőanyagra is adott árajánlatot.) A társaság 1899. november 29-én tartott rendes havi ülésén jelentette be az ekkor már lemondott elnök, Gyulai Pál, hogy a társaság elhatározta, hogy Kisfaludy múzeumkerti szobrát és a Kerepesi temetőben lévő síremlékét „kijavíttatja". "’ A végleges döntést erről a társaság 1900. február 14- én tartott közgyűlésén hozták meg, ahol az előző évben lemondott Gyulai Pál helyére Beöthy Zsoltot választották elnökké. A közgyűlés Gyulai indítványát megszavazva úgy határozott, hogy Kisfaludy Károly múzeumkerti szobrát 1200 korona költséggel „megjavíttatják". 4

Az új elnök Jankovits Gyula (1865-1932) szobrászt kérte fel a munkára, aki a következőket tartotta szükségesnek elvégezni: 1. a szobor teljes szétbontását az alapig; 2. teljesen új talapzat készítését pátyi kőből; 3. az oszlop teljes átdolgozását; 4. négy új márványlap elhelyezését véséssel, aranyozással; 5. a mellszobor kis posztamensének átdolgozását; 6. a női mellékalakon sérült részek kijavítását; 7. és az egész emlék ólom alapokra való visz- szaállítását. Erre a szakmai tervre adott aztán Pozner Félix vállalkozó 1720 Ft-os áraján- 151 152 153 154

151 A szoboravató ünnepség elmaradását támaszthatja alá az is, hogy a szoborra a feliratokat csak évekkel később vésték föl (1876 közepén arról szólt a hír, hogy a szoborra rávésik, hogy „Kisfaludy Károlynak emelték tisztelői", „Készítette Ferenczy István" és a felállítás évszámát, 1. Fővárosi Lapok 13. (1876) 148. sz. július 1. 695. Ez azonban ekkor elmaradt és 1880-ban történt csak meg. A szobor oszlopára felkerült Kisfaludy Károly neve és a szarkofágszerű talapzat három középső mezőjébe a következő három felirat: „Ferenczy műve", „Készíttették tisztelői",

„Felállíttatta a Kisfaludy-Társaság", 1.. Fővárosi Lapok 17. (1880) október 24.245. sz. 1211.).

152 MTA KIK Kézirattár, Ms 5746 A Kisfaludy Társaság iratai 1899.

153 A Kisfaludy-Társaság ülése. Budapesti Hírlap 19. (1899) 332. sz. november 30. 8.

154 A Kisfaludy-Társaság uj elnöke. Budapesti Hírlap 20. (1900) 45. sz. február 15. 9.

66