Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Ferenczy István és a Magyar Nemzeti Múzeum

tése, és szinte hihetetlen: a társaság közigazgatási pályán tevékenykedő tagjai közül egy sem akadt, aki ezt a fellegjáró elképzelést a lehetőséghez józanította volna."3 Nem volt ilyen személy, és maga Ferenczy sem tudott engedni elképzeléséből. (10. kép) Ez okozta végül is a vesztét üzletileg és késztette arra, hogy 1847-ben felszámolja budai műtermét és befejezze szobrász pályáját. Ennek részleteiről, folyamatáról nem szólnék most, mert az messze vinne vállalt feladatunktól. Ennek megfelelve arról szükséges még a Mátyás-emlékmű kapcsán írnunk, hogy bár az nem valósult meg, de Ferenczy annak részletein éveken át dolgozott. Elkészítette az emlékmű modelljének gipszmintáját, ’ de számos elemét, szobrát is megmintázta gipszből a tervezett méretben. Ilyen volt az emlékmű fő alakja, Mátyás király lovasszobra is/' a Mátyás életét bemutató domborműsorozat s és az a két allegorikus dombormű, a Tudományt és az Erőt mintázó, amelyek gipszmintáin 1841 őszén dolgozott/9 Ezeket később Ferenczy bronzból kiöntette, ami jelentős eredménynek számított, hiszen saját ércöntő műhelye felállításával és működtetésével - mint Wallentínyi Dezső megjegyezte - hosszú évszázadok után a magyar ércszoboröntés első termékeit hozta létre. A Mátyás-emlékmű két elkészült domborműve 1846-ban került a Nemzeti Múzeum épületébe. Ennek folyamata Pest vármegye 1846. március 28-án kelt levelével indult, amelyben a nádort arra a kérték, hogy a Mátyásemlékmű egyes darabjainak megfelelő helyet jelöljenek ki, mert a szobrász elköltözik Budáról. A válaszlevélben a nádor sajnálkozását fejezte ki, hogy a „Mátyás király szobra tökélletességre nem juthatott", de jóváhagyta az emlékmű már kész darabjainak (így a fent említett dombormű veknek) a Múzeumban történő elhelyezését.55 56 57 58 59 60 61 62 63’ A Pest megyei kérvénnyel szinte egy időben, egy nap késéssel ugyanebből a célból a Honi Szobrászati Társulat nevében annak jegyzője, Külkey Henrik is a nádorhoz fordult.11 Néhány nappal később, miután Kubinyi igazgató jelentést tett e kérdésben, József nádor elrendelte, hogy a Mátyás-emlékmű kész darabjai befogadhatóak, míg a faragatlan köveknek hely a Múzeumban nem adható. ' Ez a kérés is hatással lehetett arra, hogy a múzeum igazgatója 1846 tavaszán két rátában (a nádor még 1845 végén tett rendeletét végrehajtva) a Múzeum akkor elkészült új épületébe szállíttatta a Ludovika épületében raktározott szobrokat. ” Köztük lehetett Ferenczy Pásztorlányka szobra és Virág emlékműve

55 Cifkn P. i. m. 41-42.; vö.: Hazai/ G. i. m. 659.

56 A Mátyás-emlékmű utolsó gipszmintájának képét egy daguerrotípia alapján közölte Meller Simon (Meller S. i. m. 336. és 337. oldalak között).

57 Ezt is említi öccsének írt 1846. december 24-én kelt levelében, mint Mátyás lovagmintát, amit egy daguerrotípia készítése miatt budavári műterme udvarán állított ki (Ferenczy István levelei i. m. 375).

58 A megsemmisített gipszmintákat daguerrotípiák alapján közölte Meller Simon (Meller S. i. m. 295-299, 301-306.).

59 Ferenczy István levelei i. m. 333. Ferenczy István Ferenczy Józsefnek. Buda, 1841. november 1.

60 MNL OL N 24 AMN 923/1846.

61 MNL OL N 24 AMN 735/1846. Ezt a kérvényt átküldik véleményezésre a Nemzeti Múzeum igazgatójának.

62 MNL OL N 24 AMN 927/1846.

63 MNL OL N 24 AMN 853,1448/1846.

44