Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Ferenczy István és a Magyar Nemzeti Múzeum

című lap 1835. j írni us 18-án megjelent számából tudjuk, amely idézi Döbrentei újabb felhívását, amelyben a kezdeményező jelezte az emlékállítás jelentőségét: „ez a' legelső emlék, mellyet magyar írónak, a' magyar közönség aláírással emelt". Ekkor közölte először Döbrentei, hogy a domborműves szoboremlék a Nemzeti Múzeumba kerül. Újabb felhívásra azért volt szükség, mert a gyűjtésből csak a szükséges összeg kevesebb, mint fele adódott össze addig (854 Ft 14 krajcárt és hiányzott még 896 Ft). Döbrentei felhívásában, amikor jelezte a múzeumi elhelyezést, annak okát is rögzítette: „hova állítását, az aláírók többsége kívánja". Nem sokkal később, 1835. szeptember 14-én ünnepélyesen leleplezték a Nemzeti Múzeumban, ahol az első emeleten, Régiségtári kiállítás, „a régiségi-ritkaságok" termének déli falán került elhelyezésre. Az ünnepi beszédet Guzmics Izidor (1786-1839) bakonybéli apát, jeles nyelvész, író tartotta. 3* Meller Simon évtizedekkel ezután így értékelte az alkotást: „A mélyebb idea mellett is kezdetleges munka."3 A Virág-emlék 1931-ben került Szegedre, az akkortájt létrehozott szegedi Panteonba, a Nemzeti Emlékcsamokba.4 ’ (8. kép)

1836-1837-től Ferenczy alig kapott már megbízást. Öccsének szóló 1837. október 28- án kelt levelében keserűen állapította meg, hogy bár a pesti Színház is felépült, mégsem kapott benne szobrászati munkát. Ezt követően az épülő Nemzeti Múzeummal kapcsolatosan jegyezte meg: „ A' Museum is jó részt ki van a' Fundamentumából de allig hiszem hogy valami részem lesz benne, melly talam igazán nem is Museum lesz hanem második Bastil. Ezen Museumba leg alább 3,4 Esztendőre 8 emberrel dolgomnak kellene lennie."36 37 38 39 40 41 Ferenczy később sem kapott az új, Pollack Mihály által tervezett múzeumpalota építkezésénél szerepet. Bár a tervekben a főhomlokzaton bőven szerepelt szobrászati munka, végül is azok megalkotására a timpanon szoborcsoportján kívül sem 1848 előtt, sem azután nem került sor.

36 Honművész 3. (1835) 49. sz. június 18. 386-387. A felhívásból kiderül, hogy eredetileg 1600 Ft-os honoráriumban egyezett meg Döbrentei Ferenczyvel. Előző utóbbi megbízását így indokolta: „Akartam [...] hazai szobrászunknak Ferenczynek is alkalmat szerzeni munkára 's talentuma éreztetésére." L. Döbrentei Gábor. Virág Benedek emléke. [1835. május 20.] (röpirat hozzákötve a Hasznos Mulatságok 1832. évi évfolyamának végéhez, MTA KIK 304298 sz. példány) Az emlékműre még leleplezése, múzeumi elhelyezése után háromnegyed évvel is gyűjtöttek. L. Honművész 4. (1836) 49. sz. június 19.385.

37 Döbrentei G. i. m. 2. Úgy tűnik, hogy Döbrentei és Ferenczy eredetüeg nem a Múzeumba szánhatták, hiszen akkor már 1830-ban ezt a tervet jelezték volna az első felhívásban. A Kulcsár síremlékhez hasonló megformálás arra enged következtetni, hogy azt inkább Virág Benedek síremlékének szánták eredetileg. Egyébként a gyűjtés megindítására Döbrenteit Teleki József gróf, az Akadémia elnöke is biztatta (uo.).

38 MNL OL N 24 AMN 1158/1835.; Virág Benedek emléke. Hasznos Mulatságok (1835) Második félév 24. sz. szeptember 19. 191. Ferenczy azonban sem ekkor, sem később nem kapta meg a neki járó honorárium „utolsó pár száz forintját" (Fái/ András: Ferenczy István emlékezete. Budapest 9. (1860) 28-29. sz. 50-70. 60.).

39 Meller S. i.m. 196.

40 Tóth Attila: A Nemzeti Emlékcsamok. Szeged, 2009. 19., 245. Ferenczy e műve a szegedi szo- borcsamokba került alkotások közül a legrégebbi.

41 MNG Adattár, Ferenczy István hagyatéka 616/1920.

39