Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Kiss Etele: Vértálak - nyitott kérdések

fordulóján ugyanis egyes rézvödrökön megjelenik néhány tálverő minta: a griff és az angyali üdvözlet legnépszerűbb változata, ami arra utal, hogy a tálasok hagyatékából megvásárolhattak néhányat a rézverők.

Ilyen kései tálakat eddig egyedül J. A. Gadd próbált megkülönböztetni a fennmaradt emlékanyagban, melyeket szerinte a rézverők készítettek, de az általa bemutatott emlék is díszes, mintába vert tál, tehát egyáltalán nem felel meg a fent említett egyedüli, 17. század eleji forrás leírásának a rézverők munkáiról.1 A fennmaradt illusztrációk (Hausbücher, Amman), valamint Weigel 1698-as leírása és illusztrációi azt sugallnák, hogy a gépesítésre csak nagyon későn, a 17. század folyamán került sor a tál verők esetében, és ezek alapján Stegmann is inkább az egész tevékenység kétkezi jellegét fogadta el.99 100 101 A Kellenbenz által közölt 1542-43-as adat egy nagyszabású akcióról, melyben 200 mázsa (=Zentner) fürdőtálat és 184 mázsa kézmosó tálat szállított 6 héten belül egyetlen nürnbergi tálverő, Hans Reutter, feltehetőleg gépesítésről és jelentősebb munkamegosztásról tanúskodik, még ha e tálak feltehetőleg nem is voltak díszítettek.102 A forrásokban jelentkező ellentmondást talán úgy lehet feloldani, hogy a díszített és az egyszerű, dí- szítetlen tálak anyagának öntéséhez és alakjának kialakításához felhasználhatták a vízimalmokat, ahogy ez logikusnak tűnik a Drechsler kirendelése alapján, de nyomással vagy trébeléssel, majd poncolással való díszítésük megmaradt a mesterek keze munkájának, ahogy ezt a Hausbuch illusztrációin is láthatjuk.

Összegezve a tálak készítésére vonatkozó adatokat: a fémnyomással, negatív nyomómintába vert, díszes tálakra a különféle kereskedők és hagyatékok leltáraiban, valamint a nürnbergi mesterségek szabályozásánál az 1470-es évektől az 1610-es évekig

99 Toranová, Éva: Medikovácstvo. Bratislava, 1991. Kat. Nr. 3., 104-105. Toranová ezt kassai munkának tartja, nyilván az őrzési helye miatt, de a szinte azonos, Németországban található vödrök alapján ezek nyilvánvalóan nürnbergi rézverők munkái lehetnek: Spätmittelalter am Oberrhein, Alltag, Handwerk und Handel 1350-1525. Hrsg.: Sönke Lorenz-Thomas Zotz. Ausstellung im Badisches Landesmuseum, Karlsruhe, 2001. Nr. 610. (Nürnberg, Germ. Nat. Museum, HG 69).

100 Gadd, J. A. i. m. Fig 14. J. A. Gadd azonban „brass-smith"-nek nevezi a tálverőket, míg az 1612- es határozatban szereplő „Rothschmidt"-eket „brass founder"-ként jelöli meg (uo. 16.), a 14. kép aláírásában a későinek tekintett, de vert darabot viszont a „Rotschmide Kraft" tagjai műveként határozza meg.

101 „Diese Stückewerden durch den bey einem Wasser angerichteten Tief-Hammer erstlich aus dem groben getiefet/hemach durch den Hand-Hammer folgends ausgefertigt" Weigel, Christoph: Abbildung der Gemein-Nützlichen Hauptstände von denen Regenten und ihren etc. Bedienten an biss auf alle Künstler und Handwerker nach Jedes Ambts- und Beruffs Verrichtungen meist nach dem Leben gezeichnet und in Kupfer getruckt. Regensburg, 1698. idézi Stegmann,, H. i. m. 16. ill. Tiedemann, K. i. m. 20. és a hozzá tartozó 8-9. kép. Majd folytatja Weigel: „Vor Zeiten wusste man zwar von Tieff-Hämmem I so heut zu Tage I umb besserer Bequemlichkeit willen I von dem Wasser getrieben werden I nichts obschon die Arbeit damit viel leichter und geschwinder von statten gehet I halten doch einige die alte Art I nach welcher die Becken auf dem ebenen Ambos von freyer hand auf- und tiefgeschlagen werden I vor künstlicher."

102 Kellenbenz, Hermann: Nürnberger Handel um 1540. Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg 50. (1960) 299-324. 315., 321.; Escr, T. i. m. 106-108.; Tiedemann, K. i. m. 12., ahol a mázsa természetesen nem métermázsát, hanem 100 fontot jelentett, ami 50 kg-nál kevesebb. Becslése szerint ez 15272 (?) tálat jelentett, ami elképzelhetetlenül nagy mennyiség.

27