Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

III. MŰHELY - Pallos Lajos: Új kitüntetés-múzeum nyílt Európában - a tallinni Lovagrendek Múzeuma

5. kép A tárlóban jobbra az olasz Annunciáta Rend láncon függő jelvénye és csillaga (a szerző felvétele) (1735) egy első osztályú jelvény és csillag mellett két másodosztályú jelvény képviseli, egy gyémántdíszítményes és egy korai, üvegpasztával készült példány. Az eredetileg lengyel alapítású háromfokozatú Szent Szaniszló Rend (1765) Lengyelország felosztá­sát követően az orosz cárok alatt élt tovább, eleinte mint lengyel, majd az 1831-es len­gyel felkelés után már mint orosz rendjel. A tárlaton mindhárom fokozatát kiállították, de a legnagyobb fokozatot, a nagy keresztet csak a jelvénnyel járó csillag képviseli. A régi lengyel kitüntetési rendszert csak egy, de a legrangosabb kitüntetés illuszt­rálja, a középkori alapítású egyfokozatú Fehér Sas Rend (1325), amelyet 1705-ben élesztettek újjá. A tárlóban gyönyörű korai rendjelvényekben gyönyörködhet a látoga­tó. Mindenekelőtt abban a gyémántokkal és rubinokkal ékes aranyjelvényben, amelyet az eddigi feltevések szerint Poniatowski Szaniszló lengyel király adományozott Nagy Katalin orosz cárnőnek. Azonban a múzeum egyik tudományos munkatársának jelen­legi kutatásai szerint nem kizárt, hogy a darab pár évtizeddel korábbra keltezhető, így lehet, hogy Nagy Péter orosz cár volt az adományozott. Ennek a kitüntetésnek is az lett a sorsa, mint a Szent Szaniszló Rendnek, 1831-től - jelentősen átalakítva - orosz rendjel lett. Az orosz változat idehaza is jól ismert, mivel a Bánffy Dezsőnek adományozott pél­dányt múzeumunk éremtára őrzi. A tárló bemutatja a rendjelnek azt a modern jelvényét is, amely Lengyelország függetlenné válását követően alakult ki. Göncz Árpádnak is ezt a legmagasabb lengyel kitüntetést adományozták elnöksége éveiben. A régi itáliai államok kitüntetéseit viszonylag kevés jelvény képviseli a tárlaton, amelyek egy része ráadásul nem is a teljes szettből áll. Ugyanakkor a legrangosabbak közül valók, mint például a pármai Constantinus Rend (1697) és a Szárd Királyság Szent Móric és Szent Lázár Rendjének (1816) dobozával kiállított csillaga, vagy a toszkán Szent István Rend (1561, felújítva 1817-ben) és Szent József Rend (1514, felújítva 1807-ben) különféle jelvé­nyei. Mellettük a szavojai uralkodó által 1362-ben alapított, majd 1518-ban újraalapított, végül 1869-ben felélesztett Szent Annunciáta Rend 20. századi készítésű láncon függő jelvénye csillagával együtt szintén az itáliai kitüntetések legmagasabb szintjét képvise­lik. (5. kép) A nagy hagyományú rendjelek közé tartoznak a Máltai Lovagrend különféle tar­tományainak jelvényei, amelyeket a máltai kereszt szárai közé helyezett motívumok 201

Next

/
Thumbnails
Contents