Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Kiss Etele: Vértálak - nyitott kérdések

5. kép

Ülő nő koszorúval. MNM, ltsz.: 1877.119.1.a.19 (Fotó: Kiss Etele)

6. kép

Réztál angyali üdvözlettel. MNM, ltsz.: 1918.48 (Fotó: Kiss Etele)

ki a mesterek tanultságát, írástudását illetően,64 65 mások viszont hajlamosak voltak valami rejtjeles, esetleg sziglaszerű rövidítés jelleget látni bennük. Elsődlegesen nyilván omamentális szerepük lehetett a meghatározó, amiképp már a 13. század óta oly gyakori pszeudo-kufi szövegeknél is, egyúttal azonban hatást gyakorolhatott rájuk a kor kabbalista spekulációkra való hajlama (például Reuchlin), mégpedig a néhány értelmes szöveg alapján leginkább jószerencsehozó, talán bajelhárító szerepkörben.

Egyeki-Szabó Tamás sarkalatos nézetet alakított ki a készítési helyüket illetően a tálakon felhasznált verőtövek és a poncolók egymással való kapcsolata alapján: szerinte az összes vert és nyomással díszített - tehát nem trébelt - tálat nem egyszerűen Nümbergben, hanem egyazon műhelyben készítették manufaktúraszerűen, azaz szerinte a forrásokban említett peckstempfferek ugyanabban a műhelyben működtek, amit viszont nem kell a beckenschlagerek, tálverők jóval szélesebb körű csoportjával összekeverni. Egyeki Szabó gondolatait Hermann Peter Lockner közölte 1996-ban, majd a magyar gyűjtő ezt utóbb Klaus Tiedemann-nal is megosztotta, ezért e nézet gyakran az ő eredményükként jelenik meg a hivatkozásokban, noha a két német szerző világosan hivatkozik Egyeki-Szabóra, mint ötletadóra.6 Jadwiga Kuczynska 1991-es művében is találunk egy hasonló felvetést, miszerint ránézésre mintha egy műhelyben készült volna az összes tál, és ő általánosan Nürnberget jelöli meg eredetként, 2000-ben viszont

64 Kuczynska, ]. Mosiçzne misy niemieckie i. m. 116.

65 Tiedemann (Lockner, Hermann Peter: Beckenschläger-Schüsseln. Zur 100jährigen Forschung; ein Lösungsvorschlag. Weltkunst 66. (1996) Heft 22. 2953-2957. nyomán) „műhely-szövetséget" („Werkstatt-Verbund") említ: Tiedemann, K. i. m. 11., de ő is Lockner és Egyeki-Szabó közösen kialakított elméletének nevezi az „egy műhely" teóriát, noha Lockner csak követte Egyeki-Szabó elméletét.

19