Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Kiss Etele: Vértálak - nyitott kérdések

Amint a fenti felsorolásból is kitűnt, ritkán az ábrázolásokon is előfordulnak díszített tálak, leggyakrabban halhólyagos („forgórózsás") vagy szimpla rozettás mintájúak, Németországban, Itáliában vagy az Ibériai-félszigeten egyaránt. írott forrásokban azonban - ismereteim szerint - mindeddig kizárólag nürnbergi, vagy Nümberggel kapcsolatba hozható szövegekben utalnak díszített sárgaréz tálakra, avagy a díszítésüket végző mesterekre („Peckstempffer") a 15-16. század folyamán.30 31 32 33 Hans Praun nürnbergi nagykereskedő 1471-es listáján ötféle medencét különböztet meg, ezek közül a milánói és a borbélytálak a legolcsóbbak, míg a szépen kiemelt („schön erhaben"), szép, vert medence („schön beck verstehe ich gedreet"), illetve a rozettás („rosen beck") medencék drágábbak, s ezekből Praun nagyobb együttest vitt magával Itáliába árusítani valamint ajándékba. Egy 1477- 78-as Nümberggel kapcsolatos számla szintén megkülönböztet különféle, feltehetőleg díszítetlen és díszített tálakat. ~ A Ravensburgi Kereskedőtársulat 1504-ben Genovában többek között díszes és díszítetlen tálakat is tartott raktáron, 1505-ben azonban Milánóban már nincs elég (?) pecsételt, tehát díszített táljuk a nürnbergi halálozási helyzet miatt.3 ’ Egy további 1507 körüli nürnbergi forrás szintén különbséget tesz a díszített és díszítetlen tálak között, de az előbbinek az ára alig volt magasabb.34 35 36 Egy 1525-ös végrendeletben említenek címeres mintájú, pecsételt díszű tálat.34 Hans Sachs 1568-as kiadású versében megkülönbözteti a képpel díszített, növényi, ületve virágos díszű tálakat: „gestempfft mit büdwerck, gewechß und blum", bár a kísérő metszeten Amman ennek semmiféle érvényt nem szerez, s ez Egyeki-Szabó szerint arra utalhat, hogy Sachs verse már a múltat idézi.

30 Lockner művéről írt recenziójában Otto A. Baumgärtel ilyen értelmű kritikát fogalmaz meg: Baumgärtel, Otto A.: Buchbesprechung zu Hermann P. Lockner: Messing. Ein Handbuch über Messinggerät des 15.-17. Jahrhunderts. München 1982. Zeitschrift für Archäologie des Mittelalters 11. (1983) 189-190.; s végül Lockner maga is elfogadja 1996-ban Egyeki-Szabó tézisét, saját korábbi nézetét teljesen felülvizsgálva.

31 Pohl, Horst: Rechnungsbuch des Nürnberger Grosskaufmanns Hans Praun von 1470 bis 1478. Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg 55. (1967-1968) 77-128. 128. Kérdéses, hogy a rózsás tál alatt melyiket értették, esetleg a korai szirmos változatot, Lockner 1. csoportját, ami szerinte szabadon trébelt volt, amit azonban Egyeki Szabó T. szerint virágszirmonként vertek mintába. K. Tiedemann a „gedreet" kifejezés alatt a forgórózsás tálat érti (Tiedemann, K. i. m. 32-35.)

32 Schulte, Aloys: Geschichte der Großen Ravensburger Handelsgesellschaft 1380-1530. I—III. Stuttgart-Berlin, 1923. II. 210., III. 355. A Ravensburgi Kereskedőtársulat egyetlen nürnbergi szállítótól 45 („on gemelt" = sima) sárgaréztálat vesz, mázsáját 12 Forintért, míg 47 másik tálat („mit gemelt"), mázsáját 14 Forintért, melyeket vert díszéinek értelmez Schulte.

33 Schulte, A. i. m. IR. 293. „Ohne guten Gewinn geben wir das nicht her, so es also die Gestalt zu Nü- renberg hat mit dem Sterben, auch alle Dinge teuer sind. Wir haben den Euren längst geschrieben um Scherbecken und gestampfte Schüsseln, wir sorgen, daß nichts daraus wird bei den Läufen."

34 Handelsmanual Georg Kress, Germ. Nat. Hist. Archiv, Kress Archiv i, XXIX C, 4b, idézi: Eser, T. i. m. 28. j.: gestempfft schusselen (fol. 4v), gestempfft schuslen (fol. 15r), glatt schuslen (fol. 33r). Georg Kress kereskedő ezeket 100 fontért Hans Reuter nürnbergi tálverőtől vásárolja.

35 Walcher-Molthein, Alfred: Geschlagene Messingbecken. Altes Kunsthandwerk 1. (1927) Heft 1. 1-10., Taf. 1-11. 8.: Lazarus és Katarina Holzschuher hagyatéki leltára „zwai gestempffte Becken mit Wapen"-t említ.

36 Egyeki-Szabó T. i. m. 16.

13