Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Sóti Lajos: „...a kapcsolat Olaszország és Magyarország között nem merülhet feledésbe." A Korvin Mátyás Egyesület működésének első évei és a Magyar Nemzeti Múzeum Dante-kiállítása
miniált kódexben 94 miniatúra, öt vázlatrajz és három iniciálé található. A vázlatokon és az üresen hagyott képhelyeken gyakran az ábrázolás témájára utaló szöveg olvasható. 1 A második kódex a Commedia egyik első latin fordítása volt, egykor Zsigmond király tulajdonát képezte, ma az egri Főegyházmegyei Könyvtár tulajdonában van. Ezt a fordítást Giovanni da Serravalle fermói püspök készítette a konstanzi zsinaton, azzal a céllal, hogy a zsinaton megjelentek közül azok is olvashassák Dante költeményét, akik az olasz nyelvben járatlanok voltak. A Dante-kiállításon levő példányt maga a püspök dedikálta 1417-ben Zsigmond királynak. Ma ezen kívül még két ugyanilyen kódex létezik, az egyik a Vatikánban, a másik Londonban a British Museumban található. Az egri kódex mégis kiemelkedő, hiszen egyedül ez tartalmazza a püspök dedikációját. A harmadik Dante-kódex feltételezhetően 1438 végén, 1439 elején készülhetett, a De Monarchia kéziratát tartalmazta, amely egykor Albert magyar király tulajdonát képezte. A kódex eredetileg a Jankovich-hagyatéknak köszönhetően került a Magyar Nemzeti Múzeumba, az intézményi átszervezés után ma az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található. A kódex a De Monarchián kívül más szövegeket is tartalmaz, a Dante-mű csupán a könyv első 23 lapján olvasható. A magyar nyelvű Dante-fordítások kéziratainak gyűjteménye már a 20. század elejére rendkívül gazdag volt, s ezeket a kiállításon be is mutatták, többek között Bálint Gyula székely katonapap, teljes Divina Commediájának fordítását, amely nyomtatásban sosem jelent meg. Látható volt Császár Ferenctől a Vita Nuova és több kisebb Dante-vers fordítása, valamint Kenedi Géza teljes, frissen elkészült Commedia-fordításának kézirata. Kiállították Angyal-Engels János munkáját, melyben lefordította a Commedia első két részét, Babits Mihály feketetáblás könyvét, benne az Inferno (1913) és Purgatorium (1920) fordításának kéziratával, Városy Gyula kalocsai érsek (1846-1910) fordítását és Gárdonyi Géza Pokol-fordítását is. Koltay Kastner Jenő kiadatlan, olasz hadifogságban készült Vita Nuova fordításának különlegessége, hogy a kézirat minden egyes lapjára ráütötték a szicíliai fogolytábor pecsétjét. Dantéról szóló tanulmányok kéziratait is láthatták a vendégek,4 köztük Elek Arthu- rét, Laczkó Gézáét és Cavallier Józsefét. Külön szekrényt kaptak a magyar költők Dantéról írott költeményei. Ezek egyikét, Arany János ódái zengésű költeményét, a Magyarság című napilap tudósítója szerint az olaszok a világirodalom egyik legkiválóbb Dantéról szóló versének tartották. " Kis üvegbura alatt láthatták az érdeklődők a kor legkisebb Dante-kiadását, mely öt évig készült, ezer példányban nyomtatták ki és II Dantinónak nevezték el. 1878-ban, Pa- dovában készült, méreteit tekintve pedig öt centiméter magas, négy centiméter széles 71 72 73 74 75 71 Knapp Éva: A „törökországi" kódexek a Budapesti Egyetemi Könyvtárban. In: Erődi Géza: Csők Jasa!: A török küldöttség emlékkönyve. Bp., 2001.119-132.131. 72 Egri Főegyházmegyei Könyvtár - Katolikus Lexikon. http://lexikon.katolikus.hU/E/Egri%20 F%C5%91egyh%C3%Alzmegyei%20K%C3%B6nyvt%C3%Alr.html (2016. szeptember 28.) 73 Kaposy ]. i. m. 74. 74 Zsigmond, Albert és Mátyás királyok kódexei a Dante-kiállitáson. Nemzeti Újság 3. (1921) 248. sz. november 5. 7. 75 A magyar Dante-kiállitás. Magyarság 2. (1921) 248. (262.) sz. november 5.10. 102
