Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Terdik Szilveszter: Posztbizánci miniatűr faragványok a Magyar Nemzeti Múzeumban
17. századinak tartották, bár a nem túl míves filigránok datálása nem egyértelmű, akár későbbi is lehet. Az áthoszi keresztek a 17-18. századi püspökportrékon is föltűnnek, mint a főpapi reprezentáció kellékei. Ennek egyik szép példája Teodor Ility Cseslár (Teodor Ilic Ceslar, 1746-1793) hazai szerb festőnek a Joszip Jovanovity Sakabenta (Josif Jovanovic Sakabenta) verseci ortodox püspökről 1788-ban készített portréja, amelyen a főpásztor teljes liturgikus díszben áll, jobbjában egy talpas áthoszi típusú keresztet tart. ’4 Hasonló módon örökítette meg egy évtizeddel később a bécsi akadémián tanuló Arsenije Teodorovity (Arsenije Teodorovic, 1767-1826) szerb festő Kiril Zsivkovity (Kiril Zivkovic) pakraci püspököt. Fémkeret nélküli faragványok A Nemzeti Múzeum gyűjteményében négy olyan latin kereszt alakú faragvány is van, amelynek soha nem készült vagy mára elveszett a fémfoglalata. A legfinomabban kidolgozott darabnak mind a két oldalát sokalakos jelenetek, alapvetően az egyházi ünnepek ábrázolásai töltik ki.'* (27-28. kép) Az egyik oldal közepén, a szárak találkozási pontján Jézus Krisztus születése kapott helyet, fölötte az ünnep görög elnevezése is olvasható: H TINICIC TOU XJP1CTOU]. A jelenet központját a szívformát idéző barlang uralja, ahol az isteni kisded bepólyálva, jászolban nyugszik, két oldalán anyja és József virraszt fölötte, míg felül a csillag ragyog, amelyet egy fénysugár a meg- nyüt égbolttal kapcsol össze. A barlang szájának alsó szélén mintha egy kiterített kendő húzódna, az előtérben az ikonográfiái jobb oldalon a széken ülő, töprengő József tűnik fel újra, akit egy öreg pásztor alakjában kísért a Sátán, hogy a szűzi szülés csodájában kételkedjék. A barlang felett az egyik oldalon egy angyal a közeledő bölcseknek, a másik oldalon egy pásztornak hirdeti a Messiás megszületésének örömhírét. A Karácsony fölött, a kereszt függőleges szárának rövidebb végén az Örömhírvétel (Angyali üdvözlet) kapott helyet: épített háttér előtt a balról érkező, kezében virágot tartó Gábor főangyal köszönti az álló Szüzet. Karácsonytól balra az Úr találkozása Simeonnal (Jézus bemutatása a Templomban), jobbra már a Jordánban való keresztel- kedés jelenete következik. Ezek a kompozíciók alapvetően a puszpángfaragványokon megszokott, egyszerűbb ikonográfiái hagyományt követik. A függőleges száron, a karácsony jelenete alatt közvetlenül Nagy Szent Konstantin és Ilona tartják a Szent Keresztet, alattuk Jézus egyik csodája, feltehetően a Vakonszületett meggyógyítása kapott helyet: a jelenet középtengelyében Jézus egy botra támaszkodó, szakáll nélküli beteget áld meg, az Üdvözítő mögött egy tanítvány szemléli a csodát. A kereszt másik oldalán, a központi mezőben a Keresztre feszítés jelenete látható, az ábrázolás fölső keretében az esemény görög elnevezése olvasható: H ETAYPQCIC TOU 64 65 66 64 A festmény a verseci püpsöki palotában található: TuMomuesuh, MupocMte: Teo,i.op Hanti Henubap (1746-1793). Hobh Ca4,1989.125-126., kát. 71. 65 lllexMuh, Aenocaea-MuKuh, Oazci: /\zao Apcemija TeoaopoBiiha (1767-1826). Faaepnja Mamue cpncKe. Hobh Ca,;, 1978.82., kát. 27. 66 10,5x6,5 cm, ltsz.: 1960.506 94
