Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Terdik Szilveszter: Posztbizánci miniatűr faragványok a Magyar Nemzeti Múzeumban

Terdik Szilveszter

POSZTBIZÁNCI MINIATŰR FARAGVÁNYOK A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN*

Az úgynevezett „áthoszi" faragványok eredettörténete még nem teljesen tisztázott. A főképp fából, leginkább puszpángból vagy valamilyen keményebb gyümölcsfából, de időnként szaruból faragott miniatűrök népszerűsége a 16. században kezdődött, a következő kétszáz évben virágzott fel, majd a 19. században hanyatlásnak indult.* 1 Úgy tűnik, hogy a puszpáng használata a közép-bizánci művészetben kedvelt, de luxuscikknek számító elefántcsontot, majd all. századtól népszerű zsírkövet (szteatit) felváltva terjedt el a Mediterráneum ortodox monostoraiban, s különösen az Athosz-hegyen. A miniatűr faragványok készítőinek nevét ritkán ismerjük. A 16. századból fennmaradt, valószínűleg a műfajt „divatba hozó", számos apró jelenettel díszített talpas keresztek csoportját Georgios Laskarishoz és műhelyéhez kapcsolja a kutatás.2 A 17. században már az áthoszi szerzetesek között is többen foglalkoztak miniatűrök faragásával,3 voltak, akik még szignálták is műveiket.4 A faragványokat, amelyek többsége kereszt, vagy különböző formájú enkolpion volt, rendszerint a zarándokok, vagy a monostoraiknak anyagi segítséget gyűjtő vándorszerzetesek vitték magukkal, majd eladták, vagy egy* A tanulmány az OTKA K 108780. számú pályázatának, és a Magyar Tudományos Akadémia Isabel és Alfred Bader Művészettörténeti Kutatási Támogatás segítségével valósult meg.

1 Ma egyébként újra virágkorát éli, főképp Oroszországban és Grúziában.

2 Hozzá, vagy inkább műhelyéhez, 33 darab faragott kereszt köthető, közülük nyolc talpas kereszten szerepel a Lakaris név is az 1538 és 1583 közötti időszakból. Korábbi irodalommal: Elbern, Vidor H.: Ein Kreuz des Georgios Laskaris in den Berliner Museen. Jahrbuch der Berliner Museen 45. (2003) 65-76. 69-70., 75-76.

3 A 17. század végén és a 18. század elején a Szent Hegyen megforduló vendégek beszámolnak arról, hogy a szerzetesek fafaragással is foglalkoznak: Ballian, Anna: Post-Byzantine and other small Works. In: The Holy and Great Monastery of Vatopaidi. Tradition - History - Art. Vol. II. Mount Athos, 1998. 500-534., jegyzetek: 666-670. 507.

4 Pl. „Gabriel pap", akinek két művét az áthoszi Xeropotamu monostorban őrzik: Treasures of Mount Athos. Ed.: Athanasios Karakatsanis. Thessaloniki, 1997. 390-391.

71