Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Magyarország csatlakozása a Nemzetek Szövetségéhez
a határmegállapító bizottság véleményét, és egy lehetséges új határ részleteit is. Magyarországot a kérdésben Szapáry László gróf, londoni magyar követ és Villányi Frigyes báró képviselte. Mivel az ülésen nem tudtak döntésre jutni, ezért a tanács következő, augusztus végére tervezett üléséig elhalasztották a döntést. A magyar-osztrák határkérdés után a magyar-jugoszláv határszakasz került napirendre, amelyről azonban szintén nem hoztak döntést.101 A határok rendezésének kérdése továbbra is napirenden maradt tehát, miközben a magyar csatlakozással kapcsolatban 1922. augusztus 2-án Inazo Nitobe102 levélben tájékoztatta Bethlen Istvánt, hogy a szeptember 4-én kezdődő genfi népszövetségi ülésszakon tárgyalni fogják Magyarország csatlakozási kérelmét. 103 Nagyjából két héttel később, 1922. augusztus 15-én Drummond arról számolt be, hogy a magyar delegátus felkereste őt és szóban arról tájékoztatta, hogy amennyiben a magyar csatlakozási kérést a gyűlésen nyíltan támadják majd, akkor a magyar kormány őszinte sajnálatára ugyan, de kénytelen lesz visszavonni csatlakozási kérelmét, és nem fog csatlakozni a Népszövetséghez. A döntés oka minden bizonnyal egy átfogó, Magyarország elleni vizsgálat elkerülése volt, a magyarázat szerint pedig a magyar közvélemény nem látja be, hogy a Népszövetséghez való csatlakozás mennyi előnnyel járna az országra nézve, így nem is támogatja azt teljes mellszélességgel. Drummond jól látta, hogy a magyar kormány Károly király visszatérési kísérletei miatt a kisantant és esetleg maga Franciaország ellenállásától tartott.104 105 106 107 Közben napvilágot látott a magyar kormány csatlakozást kérelmező levele, amelyet a magyar csatlakozást támogató G. H. F. Abraham és F. P. Walters segítségével köröztettek a népszövetségi tagok között. " 1922. augusztus végén egyidejűleg több fontos konferencia is zajlott Európa különböző pontjain: Bécsben az interparlamentáris főtanács, míg Prágában a kisantant ülésezett - utóbbinak legfőbb témája Magyarország népszövetségi csatlakozása, és a sikeres csatlakozás esetén vele szemben követendő magatartás volt.06 Nem véletlen a prágai konferencia témája, ugyanis az 1921-es magyar csatlakozási kérelem elhalasztása óta a Habsburg-ház trónfosztásával, majd IV. Károly váratlan halálával rendeződött a Habsburg-restauráció kérdése és a feszültségek nagyban enyhültek, miközben a Népszövetségnél is ismét napirendre került a határok végleges rendezésének kérdése. így annak ellenére, hogy a kisantant továbbra is minden lehetséges alkalommal éles hangnemben tért ki a kisebbségi kérdésre,1 a lefegyverzésre, valamit az osztrák kérdésre, Magyarország helyzetét javították azok a tények, hogy valóban 101 Az MTI jelentései. Párizs, 1922. július 21. 102 Inazo Nitobe japán politikus és közgazdász volt, a Népszövetség Szellemi Együttműködési Bizottságának egyik alapitója. 103 Leauge of Nations Archives R1453 (Admission of Hungary) 28/22274/12852 104 Leauge of Nations Archives R 1453 (Admission of Hungary) 28/22613/12852 105 Leauge of Nations Archives R1453 (Admission of Hungary) 28/22613/12852 106 Az MTI jelentése. Prága, 1922. augusztus 28. 107 Itt a numéros claususra, mint „kisebbségi cikkekbe ütköző" törvényre hivatkoztak. L. Baranyai Zoltán levele Bánffy Miklósnak. Genf, 1921. szeptember 3. MNL OL K 107 47. cs. 39. t. 41. 60
