Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Magyarország csatlakozása a Nemzetek Szövetségéhez

amelynek e szétmarcangoltatásunkat köszönhetjük, amely nem ismert más politikát, mint az emberben élő elemi szenvedélyek politikáját. Azok, akik nehézségeket támasztanának a népszövetségbe leendő felvétel ellen, akarva, nem akarva e politika szolgálatába szegődnének. Az illetékes hatalmakra tartozik annak megítélése, vájjon ez megfelel-e a közérdeknek, vájjon lehet-e Magyarországot a maga hagyományaival, a maga ősi és szívós politikai szervezettségével, a maga nyugati kultúrájával és erkölcsi kisugárzásának avval az aktív erejével, amely messze túlterjed jelenlegi határain, quantité négligeable-nak tekinteni, vájjon lehat-e Keleteurópát Magyarország nélkül vagy Magyarország ellenére reorganizálni és stabilizálni, vájjon elérhetni-e a dolgok rendjének teljességét Magyarország nélkül."7^ 1921. október 4-én végül Drummond arról tájékoztatta Apponyit és Baranyait, hogy elfogadták a magyar kérést, és a felvételről a következő ülésszakon döntenek majd. 3 (2. kép)

A népszövetségi ülésszak után nem sokkal, 1921 októberében, Velencében is értekezletet tartottak, amelynek egyik témája az osztrák-magyar határvita volt, és ahol a magyar és az osztrák kormány a konfliktus kezeléséről tárgyalt egymással.72 73 74 A magyar kormányt a miniszterelnök Bethlen István mellett Bánffy Miklós, Khuen-Héderváry Sándor75 76 77 78 79, Valkó Lajos75 és néhány titkár képviselte. A tárgyalásokat követően megkötötték a két ország határait rögzítő velencei egyezményt, amelyet 1922. április 10-én a Népszövetség be is cikkelyezett.

IV. Károly második visszatérési kísérlete

1921. október 21-én IV. Károly ismét Magyarországra érkezett, és útját Sopron felé vette. A nemzetközi sajtó és az antant képviselői egyaránt megdöbbenéssel értesültek IV. Károly kísérletéről,7 de mire észbe kaptak, a kérdés már meg is oldódott. Horthy ugyanis október 22-én levélben kérte a Budapest felé tartó Károlyt, hogy tegyen le céljáról: „Felség! Súlyos lelki küzdelem után, nyomasztó aggodalom kényszere alatt kérem Felségedet, ne folytassa útját fegyveres erővel a főváros felé. A helyzet tavasz óta, midőn Felséged az országot elhagyta, nem változott. [...] A lakosság nagy részé72 Az MTI jelentése. Genf, 1921. október 3.

73 Leauge of Nations Archives R1453 (Admission of Hungary) 28/16180/12852.

74 Az MTI jelentése. Velence, 1921. októberl4.

75 Khuen-Héderváry Sándor gróf hivatásos diplomata, a Horthy-korszak külpolitikájának egyik legfőbb irányítója volt. 1919-től a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, 1925 és 1932 között a külügyminiszter állandó helyettese, majd 1941-ig párizsi magyar követ volt. 1946-ban, máig tisztázatlan körülmények között tűnt el - holttestét néhány hónappal később, a Dunában találták meg.

76 Valkó Lajos pénzügyi szakemberként 1922. június 16. és 1926. október 15. között a kereskedelemügyi, illetve eközben 1924. február-márciusban pénzügyminiszter volt. A külügyminiszteri posztot kétszer is megkapta: 1925 márciusától 1930. december 9-éig, majd 1931. augusztus 24-étől 1932. október 1-éig.

77 Banff}/ Miklós: Huszonöt év. In: Bánffy Miklós: Egy erdélyi gróf emlékiratai. Bp., 2013.261.

78 Az MTI jelentése. Genf, 1922. április 11.

79 Az MTI jelentés. Bécs, 1921. október 22.

56