Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
I. TANULMÁNYOK - Steinmacher Kornélia: Az idegenből jött uralkodónő. Jagelló Izabella (1519-1559) alakja a magyar kulturális emlékezetben
ugyanakkor ha a követ a királyné anyaságának konkrét bizonyítékaként fogja is fel ezt a tényezőt, nem vonhatja ki magát, mint férfi, a meztelen női mell látványának hatása alól sem: „E közben valaki Izabellának elárulta a csauz-basa által szőtt ármányt s ő valami ürügy alatt magához hivatta a csauzt. A királyné rendkívüli szépségét talán soha annyira ingerlővé nem tette a finomabb érzéssel választott, de egy kevéssé kacér öltözék, mellyel a renegát törököt fogadta, beszélgetvén vele olasz nyelven, mert a csauz-basa születésére nézve dalmata volt, fontos és igen bonyolult politikai kérdésekről. A csauzt elhódította a kellem és bűbáj, melyet sóvár szemei szívtak be a csodaszép alak minden vonásairól, minden mozdulatáról. Fonák feleleteket adott, összecserélte a szavakat, a királyné zengzetes hangját hallá csak, s a gondolatok, mielőtt értelmöket fölfogta volna, elpárologtak meggyulladt képzelődése hevénél. Oly állapotban volt, mintha mákonytól ittasan, a földi élet és a paradicsom jelenetei szeszélyes káprázatokban egyesülnének körűié, hogy mámoros érzékeit a valódi tárgyak és a képzelődés csalódásai közt ringassák. A csöngetyü hangja idézé vissza merengő elfogultságából. E jelre a dajka behozta a csecsemőt és távozott. A királyné folytatva beszélgetését, kibontotta mellfátyolát, s mintha senki sem volna a teremben, szoptatni kezdé gyermekét.- Allahnak hatalma nagy, - kiáltott a csauz-basa elragadtatással. - Allah elméje teremté a mennyet és a földet; de csodatevő hatalmát akkor emelte legmagasabbra, midőn szépségedet gondolta ki. Engedd meg, felséges királyné, hogy lábait csókolhassam meg Zápolya utódjának, a győzhetetlen padisah fogadott fiának és Magyarország királyának. E jelenet mentette meg Buda ostroma előtt néhány hónappal Magyarországot."42 Ennek az esetnek a különböző értelmezései születtek. Ez az anekdota Jókai regényében úgy értelmeződik, hogy Izabella öntudatlanul teszi meg ezt a lépést, természetes ösztönöktől hajtva. P. Szathmáry regényében Fráter György kényszeríti Izabellát erre a tettre, ahogyan ezt sugallja Madarász Viktor Martinuzzi György és Izabella királyné fogadja a török követet című festménye is. (2. kép) Ezzel szemben Kemény Zsigmondnál Izabella részéről lesz tudatos politikai döntés és lépés e cselekedet. Noha ekkor a királyné még nem tud erélyesen fellépni semmi, az akarata ellen ható hatalmi erővel szemben, ebben a mozzanatban azonban a donna di palazzo már megmutatkozik. Hiszen nem csupán speciálisan női adottságait használja fel eredményesen, hanem azt is eléri, hogy a meggyőzni kívánt személy ne ismerje fel a lépés megtervezett mivoltát, az álarc mögé rejtett arcot: az anyaként fellépő donna di palazzot. Izabella, mint magyar anya, bujdosó királyné vagy heronina maszkját magára öltő donna di palazzo pedig egyaránt alkalmas lehet hagyományos és határátlépő női szerepek feltérképezéséhez. Ez a magatartásforma lehet a kulcsa annak, ami a maga formájában a középkori idegen királynék vagy a boszorkányperbe fogott reneszánsz nagyasszonyok sajátja is, hiszen minden nem démonikus tevékenység, ami az általános erkölcsi normák ellen való volt, s a boszorkányság jele lehetett, az egyben a reneszánsz udvari mentalitás és életvitel természetes sajátjaként is funkcionált. 42 Jókai M. i. m. 154-155. 38
