Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
III. MŰHELY - Radnóti Klára: A Kossuth-emigráció emlékházai - Sumen és Kütahya
7. kép A kütahyai múzem kertjében álló Kossuth-szobor (Sait Rüstern, 1995) (A szerző felvétele) elbírálásra, a kiállítás felépítését elhalasztottuk az összes engedély beszerzéséig, s felkértünk egy török építészt, aki pontosan ismeri a török előírásokat, hogy rajzolja újra terveinket a hivatal által elvárt módon. Az engedélyeket a török hivataloktól hivatalos formában 2016 januárjában kapta meg ankarai nagykövetségünk, ez után kerülhetett sor a szállításra és felépítésre. (7. kép) A kiállítási tematika nagyrészt követi a sumenit, hisz itt is az a cél, hogy felkeltsük az érdeklődést a magyar történelem iránt, s hogy a minden ízében megújított, korszerű kiállítás egy árnyaltabb képet mutasson Kossuthról ill. a 19. századi magyar történelemről. így röviden bemutatjuk az 1848^49. évi magyar forradalom és szabadságharc történetét, ízelítőt adunk a 19. század magyar hétköznapjaiból, betekintést nyújtunk a Kossuth-emigráció és a Kossuth-kultusz világába. Mindeközben a látogató megismerkedhet azzal a környezettel is, ami Kossuth Lajost fogadta: a hagyományos török lakóház berendezésével, a férfi fogadószobával, az étkező- és a hálószobával. A ház török részének felújításáról a kütahyai múzeum gondoskodott, mi a magyar vonatkozásokat vállaltuk magunkra. A kiállítás új, egységes arculatát megterveztük, eszerint minden felirat és magyarázó szöveg három nyelven, törökül, magyarul és angolul olvasható, a helyszínre ingyenesen elvihető, a kiállítási arculathoz illeszkedő szóróanyagot is készítettünk ezeken a nyelveken. Hogy a rendelkezésre álló nem túl nagy tereket minél jobban kihasználjuk, s hogy a látogató mélyebb ismereteket is szerezhessen a 19. századi magyar történelemről, illetve Kossuthról, itt is alkalmaztunk érintőképernyős számítógépeket. A ház első szintjén Kossuth „dolgozószobája" és az ebből nyíló szoba állt rendelkezésünkre, a többi kiállítóterem a hagyományos török lakóház egységeit mutatja. 298
