Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Thury László: A sziráki Teleki-sírbolt szondázó falkutatása
Thury László A SZIRÁKI TELEKI-SÍRBOLT SZONDÁZÓ FALKUTATÁSA Szirák északi részén, az evangélikus templomhoz tartozó temetőben áll Magyarország meghatározó történelmi családjának, a Telekieknek kápolnája, úgynevezett sírboltja. Az épület műemléki védettséget élvez.1 2 A sírbolt története^ A családi sírboltot feltételezések3 szerint az a Jung József pesti építész tervezte későbarokk stílusban, akinek nevéhez fűződik a sziráki evangélikus templom megtervezése is (1782-1788), és akihez a sziráki kastély Telekiekhez kapcsolható átépítéseit is kötik.4 A sírbolt négyzetes alaprajzú épület, (1. kép) délnyugati homlokzatán kőkeretes ajtóval, az enyhén előreugró rizalit részben rusztikázott felülettel, íves oromzattal és az oromablak felett félkörös záródással. Az északnyugati és a délkeleti oldalon két-két állótéglány, egyrétegű, hatosztású barokk ablak nyílik. A két boltszakaszos belsőben a bejárattal szemközt fekvő falon vörösmárvány epitáfium látható, magyar és latin nyelvű vésett (és egykor aranyozott) felirattal, amely szerint Róth Tamás és Wattay Borbála leánya, Teleki Józsefné Róth Johanna állíttatta 1784-ben. Az epitáfium oromzatán füzérekkel, vázákkal közrefogott Wattay címer látható. Lent az epitáfium két oldalán két háromnegyed életnagyság méretű fehér, több rétegben meszelt (gipsz vagy mészkő) allegorikus szobor áll. (2. kép) Az egyik koponyát 1 Műemléki törzsszáma 5428; helyrajzi száma 282. 2013 óta nem nyilvántartott régészeti lelőhely. 2 A sírbolt és a temetkezések történetét Debreczeni-Droppán Béla történész (Magyar Nemzeti Múzeum) állította össze a helyszíni kutatás előkészítéséhez. Itt az ő adataira támaszkodom a falkutatás eredményeinek bemutatásához szükséges mértékben. Önzetlen segítségéért itt mondok köszönetét. Itt köszönöm meg Laukó László (t) helytörténész munkáját, aki évtizedekig gyűjtötte a Szirákra vonatkozó adatokat. 3 Gerűné Krámer Márta-. Jung József pesti építőmester. Magyar Műemlékvédelem 5. (1967-1968) 195-212.201-202. 4 Kampis Antal: A magyar művészet a XIX. századig. Bp., 1968.132. 279
