Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Kollár Csilla: Idegenforgalmi régiók. Képeslapsorozat az 1930-as évekből

fekvő terület jelenti. A Dunakanyar névre keresztelt tájegység meghatározója, hogy itt a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között halad át, és folyásiránya ezen a területen vált nyugat-keletiről észak-délire. A festői, erdő borította hegyekkel, folyóvölgyekkel szabdalt vidéke és gazdag kulturális értékei a mai napig Magyarország egyik legfontosabb turisztikai központjává teszik. Jelentőségéről beszédesen tudósít a képeslap hátoldalán olvasható rövid, ámde annál informatívabb szöveg: „Alig van fővárosa a világnak, amelyhez az üdülésre és kirándulásra alkalmas hegyek és vizek oly közel lennének, mint Budapesthez. A budai hegyvidék, Pilis, Dunazúg-hegység, Börzsöny és a gödöllői dombvidék teljesen körülölelik a fővárost. Itt folyik a Duna folyam. Parti zátony-fürdők. Szigetek. Csónaksport. Víg strandélet. A hegyvidék tele erdőséggel. Nevezetesebb pontjain egymásután épülnek a menedékházak és a turistaszállodák. - Menedékházak: Dobogókő 700 m, Csikóvár 556 m, Nagykevély 537 m, Esztergomi vaskapú 406 m, Klastrompuszta, Nagyszénás 549 m, Hármashatárhegy, Csúcshegy, Börzsönyi hegységben Csóványos 939 m (alatta menedékház). A közelben Szent István ősi városa Esztergom, prímási székhely, Visegrádi várromok, Drégelyvár. Részletes útikalauzok. Útjelzések." Az előoldal képi ábrázolása különösen csábító: háttérben emelkedik a 328 m magas várhegy, melynek csúcsát a remek kirándulóhelyet is kínáló, gazdag történelmi múlttal rendelkező fellegvár foglalja el. Nyári fényben fürdik még az alsóvár és legjellegzetesebb eleme, a Salamon-torony, akárcsak az előtér pihenő alakjai. Minden bizonnyal a Nagymaros homokos strandját élvező fürdőzők várat építenek, kishajót úsztatnak és evezéshez készülődnek. A Duna parti kisvárosba a 19. századi vasútépítés hozta el a valódi fejlődést, melynek révén a település könnyen elérhető lett, és a főváros kedvelt nyaralóhelyévé vált. „Az »idegenforgalom« a település újabb rétegeinek jelentett biztos megélhetést és ismét általános jólétet teremtett. A község csodálatos természeti adottságai a művészeket is vonzották a 1900-as évek kezdetétől férfikórus, később pedig országos elismertséggel bíró Nagymarosi Művésztelep működött itt. Az akkori kor jelentős pólusai, a helyi vendéglátó és szálláshelyek voltak. Ezek közül is kiemelkedően a Fő téri Korona szálló és a Mátyás király vendéglő, Kék Duna szálloda és a szinte saját stranddal rendelkező Bácskai panzió. A vendéglők nagy részében az étkezést és a szállást a panoráma mellett a - másutt is elismert - helyi cigány muzsikosok rendszeres előadása tett még kellemesebbé. Szintén fontos hely volt az 1921-től létező, akkor 2500-3000 fő befogadására alkalmas, kabinokkal, öltözőkkel felszerelt Standfürdő. Ez az időszak tette a Dunakanyar egyik legjelentősebb településévé Nagymarost."1

A képeslapsorozat elemeinek bemutatása után térjünk vissza az „Utazgassunk hazánk földjén!" című darabhoz. Ahogy a többi lapnál, itt is megtalálható egy rövid ismertető szöveg a hátoldalon. Mivel ez a képeslap nem egy adott régiót kíván az érdeklődés előterébe állítani, hanem magát a belföldi utazást népszerűsíteni, a szöveg is ennek megfelelő: „Minden ország lakosságának kötelessége megismerni hazája természeti, történeti és kulturális szépségeit. Nekünk, magyaroknak különösen nagy gondot kell fordítani erre, mert sokszor indokolatlanul és könnyelműen lebecsüljük értékeinket. Az államvasút az utóbbi években erőteljes propagandát indított az ország földjének 39

39 Rosivíill Tervező Iroda Kft.: Nagymaros integrált városfejlesztési stratégiája. Bp., 2010. 60. http:// www.terport.hu/webfm_send/3744 (2015. január 10.)

272