Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Kollár Csilla: Idegenforgalmi régiók. Képeslapsorozat az 1930-as évekből

találhatnak. További látnivalók még a híres cák-velemi szelídgesztenyés, többméteres átmérőjű, 5-600 éves fákkal, Nagycenk, a Fertő tó és Balf is kellemes kikapcsolódást nyújthat. A 19. század óta Magyarország fő idegenforgalmi régiói sorába emelkedett Balaton sem hiányozhat a sorból.3" (10. kép) A kép hátterében nyújtózik a Tihanyi-félsziget az apátsággal, míg a nézőhöz közel egy karcsú vitorlás látható széltől dagadó vitorlákkal. A plakát ’ alkotója, mely alapján a képeslap készült, nem ismert, készítési ideje 1929. A hátoldal szövege: „A »magyar tenger«, a Balaton, a week-end kirándulások Eldorá- dója. Nagyszerű strandfürdők és gyógyfürdők. A 6 hónapos nyaralási évadon kívül ki­váló turistáskodás a Badacsony, Tihany és a Bakony déli nyúlványain. Régi várromok: Csobánc, Szigliget, Tátika stb. A tó 78 km hosszú, 3-15 km széles. Összes vízisportok. Sűrű vonatforgalom. Északi oldalán a MÁV, déli oldalán a Duna-Száva-Adria vasút vonalai futnak végig. Élénk hajóforgalom, melyet a két vasúttársaság tart fenn." A ba­latoni fürdőélet legfőbb előmozdítója a vasútvonal kiépítése volt. 1861-től élénkülhetett fel a kapcsolat a tó, Budapest és azon keresztül az ország keleti felével. A meglévő adott­ságok még nagyobb kihasználásának érdekében 1882-ben Balatonfüreden megalakult „a Balaton Egylet, amely magára vállalta a Balatonkultusz ápolását az irodalmi te­vékenységtől kezdve a szükséges fejlesztési témák megoldásáig. Fontos feladatnak tekintette az Egylet az egész tavat körülölelő vasúthálózat kialakítását [...] Az északi part bevonása a vasúti közlekedés hálózatába az egyik legfontosabb közlekedésfej­lesztési intézkedése volt az Egyletnek, de nem az egyetlen. Fontos szerepet játszott a vízi közlekedés fejlesztésében, kikötők építésében, a gőzhajózás továbbfejlesztésé­ben."32 33 34 35 36 Az összehangolt és tudatos fejlesztéseknek köszönhetően a századfordulóra válhatott a Balaton ismert és keresett pihenőhellyé. Minden 19. századi siker ellenére a tó igazi nagy korszaka csak az első világháború után, a sajnálatos körülmények mi­att következhetett be. A trianoni rendezés után hazánk fürdőhelyeinek nagy részét és különösen fájó módon a modern turizmus egyik alapfeltételét, meleg vizű tenger­partját is elvesztette. A környező országokhoz csatolt desztinációk helyett „a lakosság fokozódó idegenforgalmi igényeinek kielégítésére a Balaton látszott az egyik legcél­szerűbb turisztikai célterületnek. A tó adottságainak feltárására kormánybiztosokat jelöltek ki, majd 1931-re végleges formát nyert a Balatoni Intéző Bizottság". Marton István idézett művében közölt gyűjtését’3 is figyelembe véve a következő társadal­mi és természeti tényezőkkel indokolhatjuk, hogy a Balaton válhatott az ország új kijelölt üdülőterületévé. A legfontosabb talán, hogy az első világháború utánra alap­vetően megváltozott a fürdőzéssel, az úszással és a vízi sportokkal kapcsolatos társa­dalmi felfogás, hiszen a '30-as évek férfi- és nőideálja már sportos és napbarnított bőrű. A kellően nagy, közel 600 km2-es vízfelület megfelel a vízi sportok kedvelőinek, míg 32 MNM Kis- és aprónyomtatvány gyűjtemény, ltsz.: 1998.49. 33 OSZK Kisnyomtatványtár, Plakátgyújtemény, ltsz.: PKG 1929/243.1929. Budapest Klösz 34 Marton István: A Balaton régió fejlődése. A regionális gondolkodás és a turizmus fejlődésének összefüggései a Balaton térségben. Acta Scientiarum Socialium 39. (2013) 161-179.165. 35 Uo. 165. 36 Uo. 270

Next

/
Thumbnails
Contents