Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Kollár Csilla: Idegenforgalmi régiók. Képeslapsorozat az 1930-as évekből

3. kép

Képeslap „Szívesen látjuk a Matyóföldön (Mezőkövesd)"

4. kép

Képeslap „Jöjjön Egerbe a fürdők és műemlékek városába"

tott díszítőelemek, a „ragyogók" alkalmazása már a közösség anyagi jólétét és néprajzi örökségének és hagyományainak létét veszélyeztette. 1925-ben hamvazószerda napján bűnbánati körmenetet tartottak, melynek végén sor került a „ragyogóégetésre".14 15 A viselet eredetiségének tudatos megőrzése és a népi hagyományok ápolása tette lehetővé, hogy a vidék idegenforgalmi jelentősége kialakuljon és megőrződjön.

Az Egerbe csábító képeslap (4. kép) Gönczi-Gebhardt Tibor (1902-1994) plakátja14 alapján készült, mely 1930-ban jelent meg. A bal szélen álló fiatal hölgy mosolyogva tekint a nézőre és tárja elé a városi versenyuszoda, valamint a mellette látható szökőkút vidám fürdőzőkkel övezett látványát. A háttérben a város műemlékei is megjelennek, olyan összképet nyújtva, melyet egyetlen valóságos nézőpont sem kínálhat. A művész ügyesen komponálja meg a látványt, jól kiegészítve a plakát feliratát: „Jöjjön Egerbe a fürdők és műemlékek városába!" A hátoldal felirata is „a csonka haza egyik legrégibb történelmi nevezetességű ősi városa" műemlékeiről tudósít. Megtudjuk, hogy érdemes felkeresni a katedrálist, a templomokat, a török minaretet, az érseki líceum

14 Fügedi Márta: A ragyogóégetés Mezőkövesden. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (1975) 83-88.

15 OSZK Kisnyomtatványtár, Plakátgyűjtemény, ltsz.: PKG 1930/72.1930 Budapest Globus

264