Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Gál Vilmos: A lövészárkok művészete. Első világháborús frontemlékek a Magyar Nemzeti Múzeum Egyedi Tárgyak Gyűjteményében

ellendarab: hengeres, vagy gömb alakú nyeles fémeszköz." (5. kép)

4. Alumínium kulacs

(Lásd: műtárgykatalógus 21. tétel.)

„A gerezdéit bordák kalapálással, poncolással készültek, a többi véséssel. Ezt ötvös, vagy vésnök csinálta, laikus ezt nem tudja ilyen szépen, ívelt felületen megcsinálni. A legtöbb rész véséssel készült, de a virágdíszeknél vésés és poncolás is kellett hozzá, mindkét technikát alkalmazta a készítő. A monogramvésés egészen magas színvonalú alkotás, biztosan képzett vésnök csinálta. Az alumíniumot könnyebb alakítani, puhább, mint a réz, de a deformálódásra még jobban oda kell figyelni. Látható itt is, a gerezdeknél van egy kisebb horpadás, bár ez később, a használat során is keletkezhetett.

Nagyon szép darab mind a négy, biztos, hogy sok idő, jó szerszámok és kovácstűzhely is kellett ezek kivitelezéséhez. A lövészárokban nem lehetett volna megcsinálni őket, csak a front mögötti pihenők idején." (6. kép)

A lőszerhüvelyből készült emlékekre, a vázákra sokszor vörösrézből készült virágrátét is került,

illetve készültek kupák, amelyeknek fogója és teteje is volt. Ezek mind rátétként készültek. A kupafedelek általában gyújtószerkezet-csúcsokból készültek.

Mindezek mellett rátétdíszítésként alkalmazták még a vörösréz vezetőgyűrűkből készült díszeket is. Általában ezek a rátétek olyan tárgyakra kerültek, amelyeken a palástra nem került vésett, vagy poncolt díszítés; valószínűsíthető, hogy az ilyen darabokat a vésnöki, ötvösmesterséghez nem értő egyszerűbb fegyvermesterek, lakatosok vagy kovácsok készítették. 41

6. kép

Alumínium kulacs. Műtárgykatalógus 21. tétel (Fotó: Kardos Judit)

41 Szőke Gábor ötvös restaurátor közlései a Magyar Nemzeti Múzeum Egyedi Tárgyak Gyűjteménye kiemelten jelentős frontemlékeinek készítési technikáiról.

245