Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

I. TANULMÁNYOK - Kollár Csilla: Középkori miseruhák kutatás- és gyűjtéstörténetéről a Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjteményének néhány kiemelkedő darabja kapcsán

történetének". Tárgyak gyűjteménybe kerülésének ideje, módja és a gyűjtemény jellege mind-mind nyomot hagyhat a tárgyon, így azt értő módon vizsgálva a tárgy múltjának töredékei visszakövetkeztethetők is lehetnek. Ezen túlmenően a tárgyakon végzett változtatások beszédes forrásai az adott kor kereskedelmi, gyűjtői és kutatói hozzáállásának.1’1 Az iparművészeten belül azok a műfajok, melyek nagyon értékes alapanyaggal dolgoznak, különösen eredményesen vizsgálhatók olyan módszerrel, mely az előkerült írott forrásokat a műtárgyak fizikai tulajdonságaival együtt vizsgálja. Az ötvöstárgyak és a szintén luxus anyagnak számító textilek esetében a különböző javítások, restaurálások, kiegészítések, csonkítások is különösen fontos információt hordozhatnak. A textíliák hazai kutatástörténetében a koronázási palást hazaérkezése és a röviddel azután megkezdődő tudományos vizsgálatok jelentették a fordulópontot. A szövött és hímzett emlékekkel csak elvétve, de nagy hozzáértéssel foglalkozó Kovács Éva a kutatás kezdeményezőjeként, a pannonhalmi másolat " ismeretében már megfogalmazott kérdésekkel rendelkezett a palástról. Felismerte, hogy műtárgyak korszerű vizsgálata és kutatása már elképzelhetetlen a művészettörténészek és restaurátorok összehangolt, egymás munkáját kiegészítő együttműködése nélkül. Ilyen példaértékű műhelymunka hazai eredménye A magyar királyok koronázó palástja című könyv.” A kötetben közkinccsé tett kutatási eredmények a történelmi ereklyével való közvetlen kapcsolat eredményeként valósulhattak meg. A tudományos feldolgozás során a történetiség fontosságát követve dokumentálták a tárgy életében, állapotában bekövetkezett változásokat és a restaurálás során sem az eredeti állapot visszaállítására törekedtek, hiszen a készítést követő minden egyes öltés a tárgy és a magyar történelem része. Hasonló műhelymunkaként zajlott le az Esterházy-gyűjteményben fennmaradt textilemlékek szakszerű feldolgozása is.64 * * A nagyszabású kiállítással és a hozzá tartozó katalógus megjelentetésével zárult tudományos projekt során sor kerülhetett bizonyos attribúciók és készítési idők tisztázására is.

A textilemlékek korszerű, több tudományterületet is érintő kutatásában megalapítása óta vezető erőként vesz részt az Abegg-Stiftung. A svájci székhelyű intézet, melynek az alapítók, Wemer és Margaret Abbeg által meghatározott feladatai közé tartozik: a gyűjtemény- és szakkönyvtár gyarapítás, a gyűjtemény tárgyainak gondozása, kiállítása és restaurálása mellett a tudományos feldolgozás és az oktatás is. A tárgy adott állapotából kiinduló, egész gyűjteményeket bemutató nagy vállalkozás volt az Abegg- Stiftung által koordinált brandenburgi dóm paramentumainak vizsgálata. A brassói miseruhákat feldolgozó kötet 2015-ben jelent meg. ’5 A nemzetközi együttműködés eredményeként megvalósuló többéves kutatómunka a textilemlékekben megőrződött, és sokáig rejtve maradt ismeretek példaértékű kibontása és közreadása.

61 Wetter, E. Mittelalterliche Textilien III. i. m. 23.

62 Kovács Éva: Casula Sancti Stephani Regis. Acta Historiae Artium 5. (1958) 181-221.

63 A magyar királyok koronázó palástja. Szerk.: Bardoly István. Veszprém, 2002.

64 Az Esterházy-kincstár textíliái az Iparművészeti Múzeumban. Thesaurus Domus Esterhazyanae. II. Szerk.: Pásztor Emese-Bardoly István. Bp., 2010.

65 Wetter, Evelin: Liturgische Gewänder in der Schwarzen Kirche zu Kronstadt in Siebenbürgen. Riggisberg, 2015.

23