Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Gál Vilmos: A lövészárkok művészete. Első világháborús frontemlékek a Magyar Nemzeti Múzeum Egyedi Tárgyak Gyűjteményében

A festőakadémián két évet végzett zászlóssal kerültem össze a tartalékban, ahol elfilozofálgattunk egyről-másról. Ha csak tehettük rajzoltunk, festettünk. [...]

A parancsnokság behívatott táviratilag Drohobicba. Nem tudtam elképzelni, mi baj lehet. [...] Viola ezredesnél jelentkeztem.- No, öregem - szólít meg. (Mindjárt gondoltam, nincs nagy baj.) - Arról van szó, hogy Vilmos császár fiának neve napja lesz, vagy tudom is én, születésnapja. Vállalnád-e, s megfestenéd-e a »Tölteni, tölts!« vezényszót, mert a hercegnek ez a gyakorlat tetszett a tartalék gyakorlati bemutatóján [...] Vállaltam, s egy hónap alatt megfestettem."22 23

Az Érdekes Újság szerkesztősége korán felismerte, hogy a katonák frontművészetének közlése érdekes lehet, tudatosan gyűjtötték is ezeket, valamint elindították nagy sikerű fotópályázatukat. Bemutattak karikatúrákat, fronton készült amatőr vázlatokat, falra rajzolt graffitiket, tetoválásokat. Külön figyelmet érdemelnek a tábori levelezőlapon, a haza küldött sorok mellé rajzolt jelenetek. Egy magyar mérnök tiszt boszniai rajzfüzetét őrzi a Magyar Nemzeti Múzeum. A füzetben 18 szép, színes rajz található a tiszt boszniai állomáshelyének erődjéről.'

A tetoválásokkal külön foglalkozott Az Érdekes Újság 1917-ben: „...mivel egyszerű emberek a saját számukra maguk készítik, a nép diszitő művészetének is elárulják hajlandóságait. A világháború felforgató eseményei nyomot hagynak az ember életnek minden parányán és igy a tetovásás (!) divatában is meg kellett a háború eseményeinek mutatkozniok."24 25 26

A magyar katonák jeleskedtek a karikatúra készítésben, ám jobbára a saját maguk szerkesztette, nem hivatalos tábori újságokban jelentek meg ezek az alkotások. Az egyik leghíresebb magyar graffiti-karikatúrát viszont egy hivatásos művész követte el: Bíró Mihály grafikus, plakáttervező Cadorna gróf megázik című feliratos karikatúrája az olasz fronton készült.'" A Fokos című, kézzel írt és rajzolt, kőnyomatos tábori lapban jelentek meg Miklósi Ödön képregénykezdeményei. Csukaszürke Ádány és Ténylegös Tamás történetei gyakran a jó ízlés határát súrolták, sokszor brutális jeleneteket rögzített az amatőr művész.

Az ezredek sokszor iparművészekkel terveztettek maguknak igényes levelezőlapot, aminek bevételeiből a hősi halottak családjait támogatták. így járt el például a 86-os honvéd gyalogezred propagandaszervezete is. Alhazafias, versikés, bakahumoros szöveges-képes lapok keletkeztek.

A később híressé váló Moholy Nagy László a fronton saját szórakozására készített képeslapokat, amelyek voltaképpen első zsengéinek tekinthetőek, a fronton döbben rá rajzkészségére. Több mint 100 darab rajzot készített. A levelezőlapok témája általában tájkép, portré, karikatúra, díszes fedezékek rajzai.'

22 Zsögödi Nagy I. i. m. 54-56.

23 Műtárgykatalógus 36. tétel.

24 Bőrbe vésett emlékek. (Dr. Kabdebo Oszkár felvételei.) Az Érdekes Újság 5. (1917) 34. sz. augusztus 26. 25-27.

25 Az Érdekes Újság 4. (1916) 33. sz. augusztus 13.15.

26 Passuth Krisztina: Moholy-Nagy László. Bp., 1982.14.

237