Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Debreczeni-Droppán Béla: A Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselői az első világháborúban
Debreczeni-Droppán Béla A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TISZTVISELŐI AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN Évekkel ezelőtt, 2010-ben az akkori Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fotótárában kutatva találtam egy képet a Magyar Nemzeti Múzeum első világháborús halottainak emléktáblájáról. A kép közelről mutatja a táblát, így nem lehetett megállapítani, hogy az épületen belül hol volt elhelyezve egykor. Csak egy volt biztos, hogy jelenleg nincs eredeti helyén, mert a múzeumépület egyik falán sem található. A világháború centenáriumához közeledve, 2014 áprilisában írtam egy körlevelet a kollégáknak, tud-e valaki erről az emléktábláról valamit, de senki nem tudott semmit, még múzeumunk doyenje, Patay Pál sem emlékezett rá. Már kezdtem elkönyvelni magamban, hogy ezt a táblát sohasem találom meg, amikor - körlevelem után (napra pontosan) tizenhét hónappal - Gál Vilmos kollégám értesített, hogy megvan, előkerült az úgynevezett Stippek-pincéből. Az emléktáblán az intézmény három hősi halált halt munkatársának neve olvasható. Rövid tanulmányunkban róluk emlékezünk meg és azokról, akik hazatérhettek a frontról és folytathatták megkezdett munkásságukat. (1. kép) Múzeumból a frontra Az I. világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia összesen 9 millió katonát küldött a frontra, közülük 3,4 millió ember Magyarország és Horvátország területéről származott. Ez nagyon nagy szám volt, amely tulajdonképpen azt jelentette, hogy hosszabb vagy rövidebb ideig a 18 és 53 év közötti férfilakosság túlnyomó többsége teljesített katonai szolgálatot a háború folyamán. A veszteség is jelentős volt, hiszen a 3,4 millióból 530 ezer katona elesett, 1,4 millió megsebesült és 833 ezer hadifogolytáborba került.1 2 Ezek a számok és arányok azt is magukban hordozták, hogy majd minden magyar családot 1 Debreczeni-Droppán Béla kör-e-mailje 2014. április 9-én a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársainak („Mindenkinek" címre); Gál Vilmos e-maüje Debreczeni-Droppán Bélának 2015. szeptember 9-én. A múzeumépület pincéjének egyik termében helyezték el valamikor a vegyes történeti anyaggal rendelkező Stippek-gyűjteményt, amelyet 2015 őszén szállítottak át az intézmény Daróci utcai raktárába. Ekkor került elő a pince egyik sarkából a világháborús emléktábla, valamint egy másik nagy márványtábla, amely az 1938-as Szent István emlékévre vonatkozik. 2 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2000.104. 211