Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Fekete Krisztián: Ötvösök az 1862. évi Adressbuchban
105 M £® 8d 103., 106-108. kép Johann Gerhardt mesterjegye (Kőszeghy Elemér után) 104-105. kép Johann Gerhardt mesterjegye (A szerző felvétele) Johann Gerhardt a tárgyakban ismert jegyek alapján legalább 1854-ig dolgozott, ezt követően egyelőre nincs további adatunk nincs róla. Az Adressbuchban említett további négy mester, név szerint Jakob Burger (Burger Jakab), Ludwig Illés (Illés Lajos), Hermann Roth, és Anton Saidan által használt jegyeket eddig még nem sikerült azonosítani. Ezek hiányában álljon itt néhány életrajzi adat róluk: ülés Lajos Kassán született, és a szakma alapjait 1835-40 között Hagedorn Györgynél tanulta. 1852-ben lett mester. Neve felbukkant az Első Magyar Általános Biztosító- Társaság részvényeseinek névsorában, 1874-ben.1011 Ugyanakkor ez lehet véletlen névazonosság is, merthogy az 1870. évi Adressbuch nem említi. Anton Saidan Prágában született, és 1842-ben lett a kassai céh mestere. 1855-ben a céh második céhmestere volt. Burger Jakab valószínűleg 1816 körül született. A kassai tanács 1841. augusztus 6-i 3758. számú határozata szerint ő volt az első zsidó származású ezüstműves, aki 1841-ben a városfalon belül letelepedhetett.1 1 Innentől jelenlétéről a források folyamatosan tájékoztatnak 1870-ig. Előkerült gyászjelentése szerint 1898. február 21-én hunyt el, 82 évesen.1"’ Hermann Rothról tudni lehet, hogy 1848-ban Burger Jakab mellett ő volt a városban említett másik zsidó származású ötvös, aki jogosult volt a városban dolgozni.100 101 102 103 104 Talán pont eltérő vallásuk lehet az oka, hogy jegyük nem bukkant még fel a jól ismert kassai próbajegy mellett. Roth nevét az 1870. évi évkönyv nem említi, és más forrásban sem bukkantunk rá, ezért elképzelhető, hogy elköltözött a városból, esetleg időközben elhunyt. Kecskemét (109. kép) 109. kép Kecskemét próbajegye, 1830 körül (A szerző felvétele) David Ausländer (Auslemer) a források tükrében először 1849-ben tűnt fel, amikor október 8-án 8 forint lefizetése ellenében a „türelmezett" izraelita lakosok közé felvették.104 100 Igazgatósági üzletjelentés és a társaság vagyonának kimutatása az 1873. évről. Bp., 1874. az interneten: www.szabadarchiv.hu/drupal/sites/default/files/V_B_77_121_1874_K_1057.pdf (2016. május 27.) 101 Wick Béla: Kassa története és műemlékei. Kassa, 1941.174. 102 OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, gyászjelentés-gyűjtemény 103 Handels- und Gewerbe-Adressenbuch der österrechisschen Monarchie, enthaltend die Adressen von Wien i. m. 900. 104 Hornyik János: A kecskeméti zsidók története. Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek II. Gyula, 1988.' 70. 152
