Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Terdik Szilveszter: Posztbizánci miniatűr faragványok a Magyar Nemzeti Múzeumban

Hasonló korú lehet a Nemzeti Múzeum kerek, diptichon alakú panagiája is, amely­nek külsejét sodronyzománcok, színes kövek díszítik, míg belül a két puszpángfarag- vány az előbbi darabon látott ikonográfiái témákat dolgozza fel, csak a mérethez iga­zítva kevesebb szereplővel.7'’ (38-39. kép) A két fémelemet összefogó zsanérba fűzött huzal végeit korallokkal zárták le. A faragványokat védő csillámlapok is megvannak, de opálosak. A faragványok és a fémrészek formái, stílusok a 18. század elejére valószí­nűsítik a datálást. Ennek a formának egy érdekes variánsa a szintén kerek, sodronyzománcos, mindkét oldalán nyolc ablakszerű nyílással tagolt enkolpion, amely egy kétoldalas, vagyis két, egymáshoz illesztett faragványt rejt magában. (40-41. kép) A zománcozása nagyon sérült, mára a két faragvány egyike is jelentős hányadában elpusztult. A leltározás során az egyik kompozíciót még Keresztelő János lefejezéseként azonosították, amelyből mára csak a próféta feje és a tálat tartó Szalóme alakja maradt meg. A másik faragványon a trónon ülő Istenszülőt látjuk két angyal között. A faragványokat eredetileg csülámlap is védte. Ez a kis medál inkább magánhasználatra szánt „amulettnek", semmint főpapi viselethez tartozó panagiának tartható, feltehetően a 18. század első felében készülhetett a Balkánon. Valóban főpapi használatra szánhatták azt az aranyozott ezüst, filigránokkal, kö­vekkel, granulátumokkal gazdagon díszített enkolpiont, amelyben az egyik faragvány az Örömhírvételt, a másik a Keresztre feszítést ábrázolja.78 79 80 81 82 (42-43. kép) Méretén túl az ikonográfiája is a püspöki használatot valószínűsíti. A feltehetően két külön falapból készült áttört puszpángfaragvány közé vörös textilt illesztettek. Minden bizonnyal a 18. században a Balkánon készült. Levél (vagy szív) alakú enkolpionok, amulettek A Nemzeti Múzeumban két levél formájú enkolpiont őriznek. Az egyik Szent Miklós püspök faragott képét rejti, fémfoglalata aranyozott ezüst, filigrán, granulátumokkal.8 (44. kép) Hátlapja díszítetlen, de úgy tűnik, eredetileg valamilyen kapocs is lehetett rá­forrasztva. A fémkeret stílusa emlékeztet a kétoldalas panagiájéra (vö. 42-43. kép), való­színűleg ez is a 18. században a Balkánon keletkezhetett. 78 Átmérő: 5,1 cm, ltsz. 131/1909. Schwimmer Ferenctől vették, 17. századinak tartották. MNM Leltárkönyv 1908-1913.103. 79 A fémrészek díszítése emlékeztet a vojlovicai panagiára, amely a peremén olvasható vésett fel­irata szerint 1705-ben készült: Tamuh-Tjypuh, M. i. m. 1-7. kép. 80 Átmérők: 5,2 cm és 4,8 cm, vastagság: 1,1 cm, ltsz.: 87/1891. Kiriak Heléntől vették. MNM Lel­tárkönyv 1889-1891.385-386. 81 Átmérő: 8,5 cm, ltsz.: 1885/160. Tóth Irmától vették, 17. századi, áthosz-hegyi munkának tartot­ták. MNM Leltárkönyv 1883-1888.201. 82 3x5 cm, ltsz.: 1960.508 102

Next

/
Thumbnails
Contents