Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

II. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: Az eseményképtől a riportfotóig. A fotográfia a képes sajtóban az 1880-as és 1900-as évek között

A fotográfiát a hírrajzolók sem nélkülözhették. Továbbra is követték azt az 1860-as években kezdődött gyakorlatot, hogy portéfényképek segítségével tették életszerűbbé rajzaikat. (19.a-b kép) (Cserna Károly előbbi rajzával kapcsolatban is felmerülhet annak a gyanúja, hogy a két miniszter megrajzolásához Ellingernek a delegáció ülésén felvett fényképét és portrékat használt fel.) A fényképportrék segítségével a művészek olyan jelenetek közvetlen szemtanúivá, közeli szemlélőivé avatták az olvasót, melynek a közelében lenni nem lehetett volna módja - s melyhez tulajdonképpen maga a rajzoló sem férkőzhetett közel, a legfontosabb politikai és legrangosabb társasági események megörökítése ugyanis különleges engedélyt igényelt. Vilmos császár magyarországi tartózkodásának eseményei közül a Tatára érkezésről és a hadgyakorlatról Weinwurm Antal és Erdélyi Mór is készített felvételeket, Klösz Györgynek pedig egy 12 képből álló riportja jelent meg. (20. kép) Ám a császár tiszteletére a királyi palotában rendezett „estély megszemlélésére" csak Emil Limmer német festőművész nyert engedélyt, a kőriserdei „vadászlak verandáján összegyűlt fejedelmi társaság pedig maga óhajtotta, hogy emlékül lefényképezzék", amit Strelisky fényképész tehetett meg. 6 (21. kép) A császár tiszteletére rendezett operaházi díszelőadásról azonban csak Hirsch Nelli portréfényképek után készített rajza állt a Vasárnapi Újság rendelkezésére. ” (22. kép) Engedély hiányában a fényképész számára, ha a résztvevők közeli képeivel akarta megörvendezteti az olvasót, maradt tehát az eseményrekonstrukció rég bevált módszere. Ezzel élt Strelisky Sándor is, hogy az 1896-os udvari bált bemutathassa. (23. kép) Egész alakos portrékból ösz- szeállított képét így jellemezte a Vasárnapi Újság: A „nagy ügyességgel és gyakorlott ízléssel szerkesztett csoportkép" „fényes jelenetnek az utánzata", mely „csak művészi szerkesztés, nem pedig valóban megtörtént jelenet ábrázolása", ám ahogy 1900-ban egy a Park klubban zajlott estélyt ábrázoló montázsa kapcsán írta a lap „kellő fogalmat nyújt" az eseményről. 6

A lapok gyakorta hangsúlyozták rajzolójuk ügyességét, de az 1880-as évek második felétől egyszer-egyszer már „saját" fotográfussal is dicsekedtek, ami természetesen még nem azt jelentette, a fényképész a lap alkalmazásában állt volna, csak azt, hogy bizonyos képeket annak felkérésére készített el, ami nagy lépés volt ahhoz képest, hogy addig esetlegesen érkeztek a hírek illusztrálására fényképek. Egy-egy helybeli fényképész vagy amatőr készségességén kívül a véletlenül az események helyszínén tartózkodó 65 66 67 68

65 A tatai hadgyakorlatokról. Klösz György fényképei után. Vasárnapi Újság 44. (1897) 39. sz. szeptember 26. 630-633., 635.; MNM TF, ltsz.: 1141-1933,1343-1352/1933.

66 II. Vilmos császár és Ferencz József király Béllyén. - Strelisky fényképe. Vasárnapi Újság 44. (1897) 39. sz. szeptember 26.629.

67 A német császár Budapesten. - Az udvari páholy az operaházi díszelőadáson. E. Hirsch Nelli rajza. Vasárnapi Újság 44. (1897) 40. sz. október 3. 660-661.

68 Az ezredévi ünnepélyek idejéből. Csoportkép Strelisky összeállítása szerint. Vasárnapi Újság 44. (1897) 1. sz. január 3. 10. A kép: Az ezredévi ünnepélyek idejéből. Csoportkép Strelisky fölvételei és összeállítása után. Uo. 4-5.; MNM TF, ltsz.: 3082-1958.; Sz.: Estély a Park-klubban. Vasárnapi Újság 47. (1900) 6. sz. február 11. 81-82., képe: Estély a Park-klubban. - Csoportkép Streliskytől. Uo. 81.; Strelisky összemásolt képeiről és munkásságáról 1. L. Baji Etelka: Strelisky. Egy fényképészdinasztia száz éve. [Kecskemét], 2001.

233