Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Prékopa Ágnes - Orosz Péter: Az Iparművészeti Múzeum francia forradalmi zsebórája

de la liberté et de la bonté du Roi".2" Az előző év végén, tehát még 1789-ben készült rézkarcon még megvannak az attribútumok: Franciaország alakja mellett egyetlen liliom azonosítja a figurát, amelynek fején kevéssé kivehetően, de ott van a korona. A metszetről, annak feliratával együtt szelencefedél díszítésére készült, színezett változat is fennmaradt.“' Ennek színezése nem kapcsolódik az ikonográfiái tradícióhoz, de példája nyomán képet alkothatunk arról, hogy ha a trikolór kékje és vöröse a Szabad Franciaország ismertetőjegye, akkor a Régi Franciaországot csak ezektől markánsan eltérő színek különböztethetik meg. A zöld szín túlságosan régóta asszociálódik a tavasszal és a fiatalsággal, így az idős nőalak egyszerű ruhadarabjainak - a fiataléval kontrasztot adó - színeiül mindenekelőtt a sárgás és lilás árnyalatok jöhettek szóba.

Felvetődik a kérdés, különösen a szerkezet ismeretében, hogy az Iparművészeti Múzeum zsebórájának miért éppen a számlapja lenne eredeti, ha a tízféle indikációval rendelkező forradalmi zsebóra eleve nem tipikus. A feltételezést leginkább a festésmód jellegzetességeivel, valamint ikonográfiái érvekkel lehet alátámasztani. A festés érzékeny, finom és karakteres; az alakok egész megformálása olyan festői megoldásokat tartalmaz, amelyek a 19. századra nem jellemzőek. A 18. század végi készítés azért is valószínűsíthető, mert sem a Szabadság lába alatti hidra, sem pedig a rabságot jelképező lánc nem került be a forradalom korát követő ábrázolási tradíció kelléktárába.

Az Iparművészeti Múzeum többszörösen átalakított szerkezetű forradalmi zsebórájának jelen állapota tehát feltehetően a 20. század legelején jött létre olyan módon, hogy egy 18. század végi számlaphoz adaptáltak egy egyszerű 18. századi szerkezetet, amelynek átalakításával a hagyományos kettőről tízre növelték az indikációk számát, és végül ezt a szerkezetet beletették egy 19. századi tokba. A számlap feltehetően autentikus, és arra enged következtemi, hogy a forradalom idején még tízféle indikációjú zsebórát is szándékoztak készíteni. A zománcfestés ikonográfiái szempontból érdemel különleges figyelmet: a két nőalak Franciaország allegorikus ábrázolásának forradalom előtt használatos és a forradalom után elterjedő változatát jeleníti meg egyetlen kompozíción.

25 Grand-Carteret, j. i. m. 250-251.: „Les Epoques plus intéressantes des Révolutions de Paris, ou le Triomphe de la liberté, dédiées aux bons citoyens", almanach, 1792. További metszetek Franciaország és a Szabadság allegóriájával: Die Bastille, i. m. Kát. Nr. 129.; A Mirabeau-t halálos ágyán ábrázoló rézkarcok egyikén Franciaország és a Szabadság allegóriája veszi közre a végakaratát író figurát. A magyarázó felirat: „Mirabeau sur son lit de mort, s'occupe dans ses derniers moments du bonheur de ses concitoyens : la France qui le soutient déplore la perte de ce grand homme. La pyramide symbole de l'immortalité sur laquelle est attaché un médaillon, où doit être posé son portrait, la liberté s'empresse de receuillir ses oeuvres qu'elle dépose sur l'autel de la patrie : dans le fond le temple des grands hommes ; et la constitution elevée sur une colonne" - jelzése: A Paris, chez M. Jaufret. (http://frda.stanford.edu/en/catalog/ yx901rw4477 - 2015. augusztus 28.)

26 A 19. sz. jegyzetben említett almanach-címlap nyomán készült színezett metszet szelencefedélen (szöveggel együtt!): http://frda.stanford.edu/en/catalog/pml75xt9814 (az adatbázis információi sajnos igen hiányosak, de ezt a metszetet más publikációban egyelőre nem sikerült fellelni; 2015. augusztus 28.)

82