Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Ridovics Anna: III. Károly pozsonyi koronázási érmei nyomán készített delfti fajansz tányérok

nóra (1655-1720) hercegnő gyermekeként látott napvilágot 1685-ben Bécsben. 1700-ban II. Habsburg Károly spanyol király (1665-1700), a spanyol Habsburg-ág utolsó férfitagja meghalt. A spanyol trón megszerzéséért 1701-ben háború tört ki a Habsburgok és a Bourbonok között, mivel a király a francia Anjou Fülöpöt (1683-1746), XIV. Lajos (1638-1715) unokáját nevezte meg utódjaként végrendeletében. O V. Fülöpként el is foglalta Madridban a trónt. A sokrétűen összefonódó, belterjes dinasztikus kapcsolatok alapján XIV. Lajos francia király és I. Lipót német-római császár és utódaik egyaránt jogot formálhattak a trónra. Mindketten IV. Fülöp spanyol király egy-egy lányát, unoka- testvérüket vették feleségül. A Napkirály neje Mária Terézia infánsnő (1638-1683) volt az idősebb, húga Margit Terézia (1651-1673) lett I. Lipót első felesége. Testvérük, a gyermektelen II. Károly király unokaöccse József Ferdinánd (1692-1699) - aki I. Lipót és Margit Terézia unokája, II. Miksa bajor választófejedelem fia volt - halála után Károly osztrák főherceget, I. Lipót fiatalabbik fiát jelölte ki örököséül. (Ő Lipót harmadik feleségének a gyermeke. Édesanyja, Pfalz-Neuburgi Eleonóra szintén királyi rokonsággal rendelkezett: Mária Zsófia (1666-1699) portugál királyné és Mária Anna (1667-1740) spanyol királyné, II. Károly második feleségének a nővéreként.) II. Károly azonban halála előtt megváltoztatta a döntését. A császári udvar nem ismerte el V. Fülöpöt királyként, I. Lipót hadba indult az osztrák Habsburg-ág trónutódlási jogaiért. Kitört a spanyol örökösödési háború.3

A hadsereget a kitűnő hadvezér, Savoyai Jenő (1663-1736) vezette. A tengeri hatalmak, a hollandok és az angolok is végül Lipót mellé álltak, ellenezve a francia világhatalmi törekvéseket. Az osztrák Habsburgok 1703. szeptember 12-én titkos megállapodást kötöttek egymással. A német-római császár, magyar és cseh király Lipót volt. Elsőszülött fia, József (1678-1711) volt az örököse, akit már 1687-ben magyar királlyá koronáztak Pozsonyban. Az itáliai és a spanyolországi birtokok szétválasztása érdekében Károly főherceg kapta meg a spanyol trónt, Lipótnak és utódjának jutott a spanyol uralom alatt álló Milánó és Nápoly. Károly 1701-ben partra szállt Portugáliában. 1703-tól spanyol földön harcolt, de csak rövid időre sikerült meghódítania Madridot. Végül Katalóniában III. Károly néven spanyol (ellen)királlyá kiáltatta ki magát, majd 1706-ban megválasztották. (5. kép) Itália területén, a Rajna mentén, Németalföld hadszínterein folyt a háború a Habsburgok és a Bourbonok érdekeit képviselő ellenséges csapatok között. Az angolok Portugáliában is partra szálltak, Gibraltárt is fennhatóságuk alá vonták. Ez alatt Magyarországon II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) vezetésével a hegyaljai parasztfelkelés a magyar függetlenségért küzdő szabadságharccá fejlődött (1703-1711), 5 6

5 Gondn Imre-Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. Bp., 1977. 97-104.

6 Gi/ulai Éva: Gyermekkirály a Magyar Királyság trónján -1. József koronázásának (Pozsony, 1687. dec. 9.) ikonográfiái reprezentációja / A child king on the throne of Hungary: Iconographie representation of King Joseph I's coronation (Pressburg/Presperok, 9 Dec. 1687). Történelem és Muzeológia - Internetes Folyóirat Miskolcon / History & Museology: Online Journal of Miskolc, Hungary 2. (2015) 2. sz. 18—46. http://www.hermuz.hu/hom/images/latogatoinknak/ history-joumal/pdf/2_2015_2/Gyulai.pdf (2016. február 2.) G. Etényi Nóra: A császári udvar nyüvánosságpolitikája I. József magyar királlyá koronázásakor. Történelmi Szemle 54. (2012) 4. sz. 543-576. és Smísek, Rostislav: Uherská korunovace Josefa I. jako prostredek symbolické komunikace. Ceskÿ casopis historicky 112. (2014) 624-654.

30