Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
III. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A magyarkeszi római katolikus templom és az ozorai Esterházy-uradalom. Egy homlokzattatarozás tanulságai
tárcsadíszek is látszottak, máshol cserélték őket. Egy harmadik, számunkra érdekesebb építési fázist is sikerült elkülönítenünk a kutatás során. A szentély északkeleti ablakának tengelyében zajlott falvarráshoz kapcsolódó vakolatverés során ugyanis kiderült, hogy a lábazattól mérve 137 cm magasságban egy vízszintes váltás érzékelhető, de csak a habarcsanyagban, a téglák méretében nem. A korábbi, rendkívül rossz minőségű kötőanyag helyett szürkés, morzsalékosabb, immáron több meszet is tartalmazó habarcsot találtunk e vonal fölött, és ugyanez igaz a sekrestye keleti falára is. Ugyanekkor a déli homlokzat falvar- ratát, mely a hanyag falazás miatt egy résként jelent meg, ezzel azonos kötőanyagba rakott téglákkal kifoltozták. Megjegyezzük, hogy a déli hajófalon a vízszintes elválás feltehetően a kivitelezéskor levert sáv fölött jelentkezett, de az ablakok környezetében már biztosan a harmadik építési fázis kötőanyaga mutatkozott. A kutatás során kiderült, hogy - a nyugati homlokzat kivételével, ahol a könyöklők téglából készültek - az ablakok könyöklői mind kőből voltak, ugyanakkor a keretezéseket szintén már a harmadik építési fázisra jellemző vakolatból húzták meg. Az ablakoknak tégla boltövük volt. A korábbi homlokzattatarozások miatt nem tudhatjuk, hogy nem voltak-e vakolatból kialakított, egyéb szemöldökpárkányok vagy kötények a könyöklőpárkányok alatt. Említésre érdemes ugyanakkor, hogy a szentélybelsőben a boltvállak alatt olyan függönymotívum látszik, amely ablakkötényekben is gyakorta fel szokott tűnni. A szentély említett keleti, elfalazott ablakának kávájában fehér meszelést találtunk, ami igazolta, hogy a templom színe eredetileg fehér volt. Ugyanerre a következtetésre jutottunk a déli homlokzat nyugati végénél a főpárkánynál látható színnyomok tüzetesebb vizsgálatakor. Jól látszott, hogy először egy alapmeszelés készült, amire egy bekoszolódott, tehát hosszú ideig használt, fehér fedőréteg került. Ezen volt egy feltehetően 19. század második felénél nem korábbi sárgás színezés, mely az ablakok könyöklőin és vakolt keretein is előjött. Ezt már csak a legutóbbi fehér szín fedte. A nyugati homlokzaton a szoborfülkékben a szobrokon Selmeczi Anna egy közbülső, szürke színt mutatott ki. Világossá vált, hogy a nyugati ajtó feletti dísz cementes 9. kép A hajó korábbi boltozatának maradványai a padlástérben (a szerző felvétele) 303
