Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

III. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A magyarkeszi római katolikus templom és az ozorai Esterházy-uradalom. Egy homlokzattatarozás tanulságai

6. kép

Szent Péter szobra a szentélyben (a szerző felvétele)

7. kép

Evangélista szobra Lengyeltótiból (Fotó: Jankovics Norbert)

„ugyan fából készült, de erős, eléggé díszített" berendezést, ami már alighanem erre a szószékre vonatkozott. 6 Az archív fotókon egy klasszicizáló késő barokk, tehát a 18. század utolsó harmadára, esetleg a 19. század elejére tehető szószéket látunk, ami a lengyeltóti - és ezáltal a magyarkeszi - szobrok korát is megadja.* 4

Nem véletlen, hogy Magyarkeszin az 1720-as években csupán a két apostolfejedelem szobráról tesznek említést, a velük egykorúnak tartható királyszentekéről nem. Sőt a négy szoborra vonatkozóan feltűnően későn, 1842-ből származik az első híradás. Mindent egybevetve tehát kizárható, hogy a négy szobor visszakeltezhető lenne az 1720-as évekre, ezzel az is, hogy a korai említés a mai apostolszent-szobrokra vonatkozna. Úgy gondoljuk, hogy a mai szobrok a 18. század végén készültek, és legkorábban a jelenlegi főoltár készítésével egy időben állították fel - sőt elképzelhető, hogy máshonnan

46 VÉL A8 18. köt. Visitatio Canonica 1815. 182., Pfeiffer János - hivatkozás nélkül - egyenesen 1815-ben készültnek tartja a négy evangélistával és a Jó Pásztor alakját is hordozó szószéket, amit 1883-ban és 1905-ben „restauráltak". (Uo. Pfeiffer-hagyaték cédulakatalógusa 11/13.4.)

47 A szobrok restaurátori vizsgálatakor a hangvetővel való egyidejűségük látható volt (Kassa Eszter farestaurátori dokumentációjának még nem rendezett anyaga [1993-1994]. Jegyzetek,

4. Forster Központ Tervtára. Az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ dokumentációtára 27. sz.)

301